Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Szilvási Lajos: Zenon, Arisztotelész, Hegel felfogásának lényege a mozgásról

JEGYZETEK [ÍJA dolgozat célja az engelsi örökség elemzése, ezért nem foglalkozunk az ókori görög filozófia gazdag hagyatékával részletesebben. [2] Zénón, ókori filozófus (i. e. 5. század), az eleai iskola képviselője, Parmenides gondolatainak védelmezője, Herakleitos filozófiájának tudatos ellenfele. [3] Rúzsa Imre: A matematika néhány filozófiai problémájáról című könyvéből (61—67. oldal) vettem a példát. [4] Itt nem a modern atomfogalomról van szó, hanem a test tömegének akkora részéről, amely kitölt egy tératomot. [51 Rúzsa Imre: idézett mű 170. oldal [6] Természetes ez az arisztotelészi fizika nem azonos a mai értelemben vett fizikával. Messzebb áll ez a fizika a modern fizikától, mint a Démokritosz-féle atomisztika. [7] Hegel: Előadások a filozófia történetéről. II. kötet 218-237. oldal. [81 Hegel: idézett mű 225. oldal [9) Hegel: idézett mű 225. oldal 110| Hegel: idézett mű 232. oldal [111 Hegel: idézett mű 232. oldal [12] Hegel: idézett mű 228. oldal [13] Hegel: idézett mű 227. oldal 114] Hegel: idézett mű 227. oldal [151 Marx W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai című könyv 426. oldal [16] Arisztotelész nény okot különböztet meg egymástól: formai ok - causa formális, anyagi ok causa materiális, ható ok - causa efficiens, cél ok — causa finális. Oksági elve az emberi munkához kapcsolódik, s az emberi munka szerkezetét terjeszti ki az egész objektív valóságra és az objektív világ lényeges szerkezeti elemévé teszi meg. A ház példánál maradva: az építőmester a ház képzetéből hívja létre és építi meg a házat. A ház képzete, amely az építész fejében megvan: a célképzet - causa finális. [17] Sematikusan ábrázoljuk Arisztotelész hiányos finális szerkezetét: A finális kapcsolatban itt kettős összefüggésről van szó, melyben az egyik folyamat közvetlenül kapcsolódik a másikhoz. A második folyamat - a tulajdonképpeni megvalósulás - nem zajlik le az első nélkül. Az első a puszta C

x -bői, a tudatban kitűzött célból indul ki, s tiszta tudati folyamatként megy végbe. Itt az ok a későbbitől a korábbi felé halad, s visszafelé átfutja az eszközök sorát, az időfolyamattal szemben. Az első mozzanat pusztán a tudatban végbemenő, noétikus folyamat lehet. A reális folyamatok (C

2) az időfolyam irányához vannak kötve, a külvilágban zajló folyamatok. Ennek a felismerésnek az a nagy jelentősége, hogy kizárja a finális elv kiterjesztését olyan folyamatokra, amelyeket nem a tudat irányít, és ezáltal a teleológiát száműzi a természetből. Arisztotelész ezt a gondolatot nem vitte következetesen végig. [18] Hegel: A logika tudománya. 52. oldal. [19] Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. I. kötet 183-277. oldal. [20] Hegel: A szellem fenomenológiája. 104-107. oldal. [211 Hegel: A logika tudománya II. 52-54. oldal (Akadémia, 1957.) [22] Uo. [23] Lukács György: idézett mű 253. oldal [24] Lukács György: idézett mű 256. oldal [25 ] Lukács György: idézett mű 255. oldal [261 Engels: Anti-Dühring. 115. oldal.