Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Nagy József: A Heves megyei munkásság harcai az 1905—1906-os belpolitikai válság idején

A munkások egységesen léptek fel, de egységesek voltak a vállalkozók is. A kisebb mesterek szerettek volna egyezkedni munkásaikkal, a nagyobb tőkések azonban ezt megakadályozták. A nagyobb tőkével rendelkező vállalkozók ki akarták zárni a munkából a dolgozókat, s bár ezt nem közölték velük, elhatározták, hogy Morvaországból hozatnak sztrájktörő kőműveseket. Március 27-én este az így toborzott 150 morva munkás megérkezett a gyöngyösi állomásra. Itt mintegy 300 gyöngyösi kőműves és ács várta őket és összeverekedtek. A verekedés hatására Gájer és Wirth vállalkozók, akik a sztrájktörők fő szervezői voltak, a tömeg közé lőttek.

6

1 Az egyik lövés Nagy Ferenc kőműves munkást súlyosan megsebesítette. A verekedésnek a rendőrség és csendőrség beavatkozása vetett véget. A morva munkások a vállalkozók minden ígérete ellenére sem álltak munkába, hanem visszautaztak. Másnap nagy ijedelem volt a városban, a polgármester katonai karhatalom kirendelését kérte, amely március 29-én meg is érkezett.

6

2 Március 28-án este azonban a tüntető munkások végigjárták a várost, több vagyonos vállalkozó ablakát beverték.

6

3 Március 30-án a csendőrség és katonaság a sztrájkot e'fojtotta, de részleges eredményt értek el.

6

4 A sztrájk alatti zavargásban való részvételért a rendőrség 23 munkást letartóztatott és közülük 10 személy ellen bűnvádi eljárást indítottak.

6 5 Április közepén Egerben a főispáni palota építésénél dolgozó kőművesek léptek sztrájkba, s csatlakoztak hozzájuk a palafedő munkások is.

6

6 Nem tudjuk, milyen eredményt értek el, mert a mozgalom további sorsáról nincs tudósítás. Az építőmunkásoknak ebben az évben Hatvanban is több megmozdulásuk volt. Április utolsó napjaiban abbahagyták a munkát a cukorgyári kőműves segédmunkások és óránként 2 fillér béremelést kértek.

6

7 Pár nap alatt részleges eredménnyel mozgalmuk véget ért. Június 5-én a városi kőműves mesterek munkásai léptek sztrájkba kisebb követeléssel, de másnap már megegyezés jött létre.

6

9 Ugyancsak kisebb megmozdulás volt Ring József hatvani építésznél. A vállalkozó egy munkást elbocsátott, emiatt a dolgozók beszüntették a munkát, de miután a felmondást hatálytalanították, a sztrájk megszűnt.

7

0 Nagyobb arányú, de nem eléggé meggondolt sztrájk bontakozott ki a hatvani cukorgyár szakipari munkásai (gépészek, lakatosok) között 1905 nyarán. A munkások megtudták, hogy Suszták János, a betegpénztár cukorgyári vezetője az igazgatóság besúgója, egy másik dolgozó pedig vasárnap is bejár dolgozni, s ezzel a munkások egységes fellépését veszélyezteti.

7

1 A munkások a gyár igazgatóságától a két személy elbocsátását követelték, majd mikor az erre nem volt hajlandó, július 4-én letették a munkát.

7

2 Déli 12 órakor mintegy 300 munkás kivonult a gyárból kijelentve, hogy nem hajlandók addig dolgozni, míg Susztákot a gyárból el nem távolítják. A Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége nem értett egyet a hatvani akcióval. 1905 márciusában csak hosszas tárgyalás után és központi segítséggel tudták megalkotni és elfogadtatni az első kollektív szerződést, amely 1906 tavaszáig volt érvényben. Attól tartottak, hogy a cukorgyári vezetők most ezt az alkalmat felhasználva, a kollektív szerződés felrúgásával és komolytalansággal vádolják a szövetséget. Ezzel magyarázható, hogy lóhalálában maga Teszársz Károly, a szövetség elnöke sietett Hatvanba, s már július 6-án létre is hozta a megegyezést, vagy ahogy a szaklap íija: „személyesen tisztázta az ügyet, s így július 7-én a munkát felvették".

7

3 A megyében dolgozó ácsmunkások is több bérharcot vívtak 1905-ben. Február közepén Gyöngyösön sztrájkba léptek Csonka és Csépes ácsmesterek munkásai és várható volt, hogy az összes ácsmunkás követi példájukat.

7

4 Júliusban Hatvanban Telek András ácsmesternél szüntették meg a munkát, mert nem tartotta be a kollektív szerződést.

75 A leghosszabb és legjelentősebb bérmozgalom azonban Egerben zajlott le. Itt nem volt kollektív szerződés, s a munkások 1905 nyarán léptek fel magasabb munkabérkövete286