Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Szabó István: Szójelentés, mondatszerkezet, grammatikalitás
Abból a feltevésből kiindulva, hogy a gerundív transzformációt semmilyen megszorító szabály nem korlátozza (Kiparsky és Kiparsky (1971) vizsgálatai ezt kérdésessé teszik), a nominalizálót pedig egyes „helyi szabályok" (egyes lexikai elemek egyedi sajátosságai) kizárják, Chomsky (1972:60.) arra a következtetésre jut, hogy a gerundív transzformáció szabályát — és minden olyan szabályt, amely alól nincs kivétel az elemek adott osztályában (ezeket nevezi Lakoff „főszabályoknak": „major rules", szemben a már említett alszabályokkal) — a transzformációs szabályié írásban kell megadni, a nominalizációt tiltó vagy megengedő szabályt pedig a lexikonban (lévén az és a fentebb említett egyéb alaktani-szintaktikai sajátosságok) egyedi (főszabályba nem foglalható) tulajdonság. Eszerint minden V egyéb grammatikai jellemzői mellett fel kell tüntetni: +T no m,ill. — T no m, tehát 'easy V, - T no mi ugyanígy ' hit V, - T abl e; 'ready *> V, - T ad j (vagyis 'ready' jelzői szerepben nem fordulhat elő, illetve +'the ready lunch') stb. Ez a megoldás a bázisszabályok finomítását jelenti: a preterminális sorban a bevezetendő formánsok jegyeinek mátrixát kell megadni, javasolja Chomsky (i. m. 49., anélkül, hogy elgondolását konkrét példával illusztrálná), ahol — feltehetően az iménti jelöléshez hasonlóan — szerepel a bevezetendő formáns struktúrajegye. Ezzel kapcsolatban két kérdés vetődik fel. 1. Az egyedi struktúrajegyeken kívül nincsenek-e olyanok, amelyek valamilyen módon az elemek jelentéstartalmával függnek össze és ennél fogva valamilyen jelentés meghatározta szintaktikai szabályba foglalhatók? 2. Valóban jelentéstől függetlenek-e a transzformációs főszabályok, például a gerundív transzformáció szabálya? A gerundív transzformációval itt nem foglalkozunk. L. Kiparsky és Kiparsky (1971). 4. Chomsky (1972:21—2.) 'destroy' és 'refuse' struktúrajegyeit elemezve rámutat, hogy az előbbi csak N tárgyi bővítményt vehet fel, az utóbbi azonban mind N-t, mind V/infZ-t 1 8, és ezt is a lexikonban nyilvántartandó szabályok közé utalja. Azok a szabályok azonban, amelyek a két ige említett struktúrajegyét előírják, általánosságuk mértékében teljesen eltérnek. 'Destroy a (+fizikai cselekvés, ráhatás) jeggyel címkézhető nagyon sok V-t magában foglaló jelentéstani osztályba tartozik; ezen V-k kivétel nélkül (+fizikai tárgy jegyű) NP-t (a hagyományos terminológiát használva: névszóval kifejezett tárgyat) vonzanak (és amennyire néhány, általam ismert nyelv alapján meg tudom ítélni, ez általános érvényű struktúrajegye az említett igéknek); itt tehát nem szóspecifikus alszabállyal van dolgunk, mint a fenti esetekben.' Refuse' ezzel szemben 'kérést, parancsot megtagad' jelentésben a modális (akaratnyilvánítást kifejező) V-kel tartozik egy csoportba. E V-k nyelvenként eléggé eltérő módon kötik tárgyukat. Az angol nyelvben 'refuse' (és ugyancsak 'agree', 'telF, 'order', 'beseech', 'request (általában NP + VP + Inf szerkezetet realizál, de ez már egy mélyebb és bonyolultabb struktúra 1 9 transzformációjának eredménye: (25) a) 'Peter refused that (Peter help Paul') S T d eT, inf b) 'Peter refused to help Paul' (Tdel, inf a mellékmondat alanyának törlését és ennek következtében VP-jének fn-igenéwé változtatását jelöli.) Az orosz nyelvben ua., mint (25a) vagy NP + V + NP 4Prep 4- NP; a magyar nyelvben ua., mint (25a) vagy NP + VP 4- NP + NP, a szerb-horvát nyelvben viszont a (25a)-szerű struktúra elfogadott. Vö. (26) példáit: (26) a) T'otr otkazals'a pomoc Pavlu' 1 8 'The blast destroyed the building (A robbanás elpusztította az épületet) 'Ed refused the offer (Ede visszautasította az ajánlatot) 'Ed refused to kill the dog (Ede nem volt hajlandó agyonütni a kutyát) 1 9 Az eló'feltevést is magában foglaló mélystruktúra még összetettebb: 'Mark requested that (Peter help Paul) S Peter refused that (Peter help Paul)' S 237
