Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Szabó István: Szójelentés, mondatszerkezet, grammatikalitás

legére vonatkozó tétel következik. Ez esetben (19c) és (19d) ilyen alapmondatokat foglal magában: (21) a) 'Az üvegnek van térfogata' b) 'A térfogat nem 5 liter'

5 (21a) azonban analitikus (mivel azt állítja, ami 'üveg' jelentésében benne foglaltatik), (19c, d) e származtatása tehát nem-természetes származtatás. Most tegyük fel, hogy (19c, d) nem két alapsztemmából származik transzformáció útján, hanem 1 — 1 olyan alapsztemma az alapja mindkettőnek, ahol a kötelező (lexikai) transzformáció osztotta el NEG és QUANT elemeket is. Kérdés ez esetben, hogy az elemek más-más lineáris elrendezése

6 hogyan vezethet többolvasatúsághoz (alapsztemmáról van szó), mégpedig azonos többolvasatúsághoz. Annyi nyilvánvaló a példák alapján, hogy NEG-t (és QUANT-t) tartalmazó A sora valamely formánsoknak egyazon formánsok B elrendezésű sorával jelentéstanilag ekvivalens, N elrendezésű sorral pedig jelentéstanilag nem ekvivalens. A dolgot tovább bonyolítja NEG és az emfázis együttes előfordulása

7: Vö. (19c)-vel (22a)-t, illetve (19c) magyar fordításával (22b)-t: (22) a) 'Neverno, Cto butylka vmeSíaet 5 litrov' b) 'Nem igaz, hogy az üvegbe fér 5 liter' (22a, b) (23a, b)-vel lesz jelentéstanilag ekvivalens: (23) a) 'Ne butylka vmeSőaet 5 litrov' b) "Nem az üvegbe fér 5 liter' (22) és (23) egyben újabb bizonyítéka a tagadás, az emfázis és az előfeltevés már tárgyalt összefüggésének. Ezen összefüggésből csak azt a következtetést tudom levonni, hogy valamely struktúra elemeinek átrendezése az elemek közti kapcsolatok változásával jár — akár a formációs, akár a transzformációs eljárások végzik az elemek el- vagy átrendezését —, ennek pedig jelentéstani kihatásai vannak. Egyes elemek ilyen vagy olyan konfigurációja kihat az adott elemeket tartalmazó közlés jelentésére. Mivel pedig a generativisták legutóbbi álláspontja szerint is egyes konfigurációkat nem-kötelező transzformációk hoznak létre, egyes transzformációkat jelentéskihatással járó műveleteknek kell tekintenünk. Katznak (1972:441. Idézi Rák—Szabó, 1978:276.) e tényre utaló megállapítása figyelemre méltó változás az előző évek merev formalizmusával szemben, de Katz még mindig figyelmen kívül hagy számos nyelvi tényt, amelyekkel pedig egy átfogó nyelvleírásnak foglalkoznia kell. Ezek közé tartoznak egyes lexémák egyedi transzformációs sajátosságai, vagy azon esetek, amikor az adott transzformációt, struktúrát jelentéstani okok határozzák meg. Lentebb e tények egy részének bemutatására kerül sor. 2. Valamely nyelvben számos olyan szó található, amely az adott szóosztályra vonatkozó alaktani, szintaktikai szabályok egynémelyikétől eltérő módon viselkedik. A hagyományos leíró nyelvtanok az ilyen eltéréseket a rendhagyó esetek között szokták számontartani. (A történeti nyelvtan a legtöbb alaktani rendhagyóságra magyarázatot adott: például az orosz főnévragozásban a genitivus -u ragjának előzménye az ó-orosz nyelv ragozási rendszerében.) Az alaktani rendhagyóság szintaktikai kihatásai indokolják, hogy 5 Amiből logikusan következik, hogy n térfogat > 5 liter vagy a térfogat < 5 liter. 6 NEG + COP + CONJ + N + V + QUANT + N, illetve N + V + NEG + QUANT + N 7 Vö. Kiefer Ferenc (1970:25.) 234