Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Zahemszky László-: A folklór szerepe K. Ivanov csuvas költő epikus műveiben

pózába helyezkedik. Lába elé csoroszlyát tesz, ugyanis mágikus erejű tárggyal kell elkerítenie magát. Ugyanilyen mágikus erőt tulajdonítanak a yusmanmk, a kovásztalan búzaliszttésztából sütött, vajjal bekent kis áldozó lepénynek. (?gk eá is ezt dobja az útra, hogy megfékezze a vastilót. Narspi Sapatan anyót idézi meg, amikor a mérgezett levest főzi a gonosz T&ctamannak. áapatan anyó neve gyakran előfordul a szemmelverés elleni ráolvasásokban. Akárcsak a csuvas javas, ő is fújva és köpködve mondja a varázsmondókát, hogy elűzze a rontást. A régi hitvilág figurái közül felvonul előttünk pülex, aki az emberek jó vagy rossz sorsát osztogatja (hozzá fordul Az özvegy ben az anya, hogy megtudja, mi van a harcmezőn verekedő fiaival, tőle tudakolja Setner eljövendő sorsát a Narspi javasembere is), yerex, a betegséget küldő szellem, xarpan, aki elszárítja az emberek tagjait (őket Narspi apja, Mixeter emlegeti). Az elhomályosuló pogány hitvilág talaján mindenféle babonás hiedelem tenyészik. A csuvas néphit szerint aki megvakul, abból boszorkány lesz. A Vastiló gonosz öregasszonyát is megvakította a kendercsepü szemetét szemébe szóró ördög. A vakság különös természetfeletti erő szimbóluma: vak a Narspi javasembere is. Az erdőkben gonosz manók, ariurik tanyáznak, akik füttyszóval ijesztgetik az embereket. Narspi menekülése közben is garázdálkodnak az erdőben. A vizeket különböző gonosz szörnyek népesítik be. A Vastiló ban arról panaszkodik a molnár, hogy malmát, ahol Cékes meghúzta magát, éjjel tönkretették a gonosz szellemek. Ivanov műveiben — A sátán rabja (Éuyttan Zűri, 1907) című drámatöredék kivételével — nyoma sincs a keresztény világképnek. Ebben is mindössze az angyal és az ördög figurája szerepel, akik egy, a pénzért a tulajdon testvérét megölni készülő ember akaratát igyekeznek irányítani. Ám az ő alakjukban is végső soron egyfelől a pogány csuvas hit pire$ti)ét (jó szellem, védőszellem), másfelől a mohamedánoktól „kölcsönzött" arab eredetű suyttant (ördög) ismerhetjük fel. Ivanov hősei is régi pogány neveket viselnek (Narspi, Mixeter, Setner, Sentti, Ttíxtaman). A költő a baskiriai csuvasok közül származik, akik közül sokan még a 19. század folyamán is elevenen őrizték régi vallásukat. Természetes tehát, hogy körükben intenzívebben éltek az ősi hagyományok. Szólnunk kell az Ivanov ábrázolta világkép néhány összetevőjéről, amelyeknek megléte világosan példázza az évszázadokon keresztül azonos történelmi-gazdasági viszonyok között élő Volga-vidéki népek kulturális homogenizálódását. A csuvasok a Volgavidék finnugor népei közé-jutva a helyi finnugor kultúra számos elemét átvették. A legrégibb mitikus rétegekből származik például a varázsmondókákban szereplő „hetvenhét tenger szigete", amely a világmindenséget jelenti és az ősi finnugor világképből került át a csuvasokhoz.

8 Finnugor eredetűek a vízi szellemek is. áapatan anyó nevének változata, az a$a patman viszont mohamedán eredetű és Mohamed felesége és leánya, Ajsa és Fatime nevének kontaminációjából keletkezett.

9 A kazáni tatár kánság korára megy vissza az is, hogy a kereszténység felvétele előtt a csuvasoknál a péntek volt az ünnepnap. (Narspi szüleit is pénteken temetik a faluban, amikor senki sem dolgozik.) A pogány áldozati hely és a hely szellemének neve, a kiremet is a mohamedán tatároktól átvett szó.

1

0 Az iszlám hatás azonban alig módosította az ősi török és finnugor elemekből összetevődött világképet. A közelben lakó tatár és baskír nyelvrokonaikkal való állandó érintkezés hatása talán inkább abban fejeződött ki, hogy a keresztény térítés ellenére a csuvasok tudatában tartósan továbbéltek a világkép ősi közös török elemei. 230