Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Szilvási Lajos: Zenon, Arisztotelész, Hegel felfogásának lényege a mozgásról

ZÉNÓN, ARISZTOTELÉSZ, HEGEL FELFOGÁSÁNAK LÉNYEGE A MOZGÁSRÓL DR. SZILVÁST LAJOS (Közlésre érkezett: 1978. december 6.) Mindennapi tapasztalatunk szoros kapcsolatban van a mozgással. Ezzel magyarázható, hogy a mozgás a legkorábbi filozófiai és szaktudományos gondolkodás tárgyává vált. A mindennapi mozgásfogalmak talaján jelenik meg a görög filozófiában a mozgás és változás sajátos elmélete és kritikája. A fizika első megfogalmazásai a mozgás fogalmát a testek helyváltoztatására korlátozták. Hosszú idő telik el, amíg a mozgás köznapi fogalmától eljutunk a mozgás filozófiai és szaktudományos leírásáig. Ebben a folyamatban jön létre a mozgás absztrakciója. A filozófia gazdag történetében a marxizmus megjelenése előtt is találunk zseniális gondolatokat, előremutató megállapításokat az anyag és mozgás elválaszthatatlanságának, kölcsönhatásának kérdésében. Ebből a gazdag örökségből néhány gondolatot emelünk ki csupán, s tesszük vizsgálat tárgyává. A görög filozófiából Zénón apóriáit, az arisztotelészi fizika leglényegesebb gondolatait vizsgáljuk meg.

1 A filozófusoknak és természettudósoknak hosszú időn keresztül okoztak fejtörést Zénón apóriái, s számunkra is ez jelenti a kiindulási alapot. Zénón apóriái tartalmazzák a mozgás létezése ellen irányuló érveit.

2 Vizsgáljuk meg ezeket az apóriákat, melyeknek általánosan elfogadott megoldásuk nincs, mivel nem lehet minden filozófiai irányzat számára elfogadható megoldást adni. A matematika és a logika eszközeinek segítségével Zénón apóriái materialista szempontból elfogadhatóan elemezhetők és értelmezhetők. 1. Dichotomia (felezés) apóriája Vegyünk alapul egy A—B távolságot. A mozgás jelentése szerint valamely test, ha A—B-ig mozog, bizonyos távolságot fut be. Zénón szerint lehetetlen A-B-be eljutni, mivel ennek megtételéhez meg kell tenni annak felét, a felének megtételéhez a negyedét, a negyedének a megtételéhez a nyolcadát, és így tovább, egészen a végtelenségig. Zénonnak ez az érve a tér végtelen oszthatóságán alapszik, s ha elfogadjuk ezt az elvét, akkor a mozgás valóban lehetetlen. A végtelen oszthatóság elvének elfogadásával a felezés bármeddig folytatható és sohasem fejeződik be. Az A-B távolság megtételéhez szükséges feltételek is vég nélkül folytathatók, mivel a visszafelé haladó láncolatban nincs első feltétel, tehát a mozgás lehetetlen, mert nem lehet elindulni. 21