Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Szőke Lajos: Mesterséges szláv nyelvek a XX. században

vák — ociam, Ho§ek — o£am). Könyvének más fejezeteiben közölt példamondatokból arra is következtetni lehet, hogy a csak többes számban használatos főnevek nála is megma­radtak többes számban. A melléknevek deklinációját oly módon egyszerűsítette, hogy nem tett különbséget a kemény és lágy tövű melléknevek deklinációja között. Miután nem használt „y" betűt (hangot), valamennyi tulajdonságot jelentő melléknév N. Sg.-ban hímnemben ,,-i" végző­dést kapott (dobri, dragi). A hím- és semlegesnemű melléknevek a singuláris többi eseté­ben a csehnek megfelelő végződéseket kapták,természetesen a Hosek-féle ortográfiai elvek betartásával (dobrégo, dobrému, dobrím, dobrém). Nőnemben a G. Sg. ,,-é" végződésén kívül mindegyik flexió szlovák. Többes számban a szlovákhoz hasonlóan csak egy változat van, tehát nincs meg a cseh három nem szerinti megkülönböztetés. Abban is különbözik a szlováktól, hogy a N. Pl. ,,-í" végződése nemcsak az élőlényt jelentő hímnemű főnevek jelzőire, hanem valamennyi melléknévre vonatkozik. Névszói állítmányként használta a melléknevek rövid alakját is. Nem tért ki a melléknevek többi fajtájának képzésére, s így azok deklinációjáról sem tudunk fogalmat alkotni. A melléknevek fokozásánál nem sok egyszerűsítést tudott véghezvinni, azonban itt is inkább a könnyebb szlovák alapokat vette át (cseh - dlouhy > daleki, — dalsi, bogati ­bogatejsi, felsőfok — najdalSi, najbogatejsi). Megmaradt öt rendhagyó fokozású melléknév is (zli, dobri, mali, velki, pekni). A tőszámnevek teljesen megegyeznek (kivéve a helyesírást) a cseh tőszámnevekkel, a deklinációjuk azonban eltérő. A , jeden" számnév a már bemutatott „dobri" típusú melléknév mintáját követte, míg a többi számnév deklinációja megfelelt a cseh számne­vekének (de „o dvech"). Nem változtatta meg a cseh sorszámneveket sem, deklinációjuk pedig a már ismertetett melléknévi szisztéma szerint történt. A cseh nyelvben nem nagy különbség van a gyűjtőszámnevek és a fajszámnevek (cislovky druhové) között alakjukat, deklinációjukat tekintve. Emiatt HoSek még azt a kevés különbséget is eltörölte, így a „dvoji, troji, őetveri" nála jelenthetett: kettő, három, négy valamiből és kétféle, háromféle stb. A melléknevekkel azonos végződéseket kaptak, és nemek szerint is különböztek egy­mástól, holott sem a cseh, sem a szlovák nyelvben ez nincs meg (dvoji, dvoje, dvoja). A számnevek vonzata az utánuk álló mellék- és főnevekre megegyezett a cseh nyelvben uralkodó szabályokkal. A személyes névmások 1. és 2. személyének deklinációjánál szakított először az élő, létező nyelvekkel, és alkotott saját maga önálló alakokat. Ezek a hibrid alakok (N. Sg-- „ ja", A., G. Sg. „mene", D. Sg., L. Sg. „meni", I. Sg. „menou") nem hogy köny­nyebbé tették volna a személyes névmások deklinációját, hanem csak zavart okoztak. A többes számú 1. és 2. személyű névmások deklinációját változatlanul vette át a cseh nyelvből ugyanúgy, mint a singuláris 3. személyű hím- és semlegesnemű névmásokét is. A nőnemű 3. személyű személyes névmás deklinációja a nőnemű melléknevek deklináció­jának megfelelően alakult. N. Pl.-ban a cseh 3. személyű személyes névmások nemek szerint különböznek, HoSeknál ez már elmarad. A birtokos névmásokról részletes leírást nem ad, azonban megállapítható, hogy hím- és semlegesnemben a „moj, moje, tvoj, tvoje" deklinációja a cseh mintát követte, nőnemben viszont már nagyobb az eltérés, mivel rövid alakok helyett teljeset használt (cseh, G. Sg. „me > moje"). A személyes névmásoknál a plurálisban ugyan nem használt a csehre jellemző három nemet, ez a megkülönböztetés ha nem is következetesen, mégis megfigyelhető. Egyes kérdő névmások is ennek megfelelően alakultak (N. Pl. — ciji sini, cije ceri, cija devcata, A. Pl. cije domi, cije ceri, csija devcata). A speciális cseh „ její" (övé) birtokos névmás, amely nemben, számban és esetben megegyezik a jelzett főnévvel, Hoáeknál nőnem egyes számban „ jeje" lesz, míg a hím- és a 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom