Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Gál István: A széppróza formálódása a reformkor és a romantika vonzásában (Gyegyuhina L. Ny. Megjegyzések a modern költői nyelv szintaxisának néhány kérdéséről)

A SZÉPPRÓZA FORMÁLÓDÁSA A REFORMKOR ÉS A ROMANTIKA VONZÁSÁBAN DR. GÁL ISTVÁN (Közlésre érkezett: 1978. december 29.) A magyar széppróza fejlődésének az 1820—30-ig terjedő évtizedében két, a társadalmi fejlődést meghatározó tényezőkhöz kellett szorosan igazodni: a nemzeti nagykorúsodáshoz és a polgári felemelkedéshez. A két társadalomfejlődési tendencia vetületeként fellelhető az irodalom és ezen belül a próza fejlődése, folyamatos gazdagodása és ellentmondásossága egyaránt. A különféle előzmények továbbélése mellett a társadalmi igényeknek megfelelő tartalmi és műfaji törekvésekkel találkozunk. A nyugati szentimentális áramlat, a hazai viszonyokból merítő érzelmi polgárosulás hatása és az eredetiség igénye egyszerre jelentkezik „Fanni hagyományai"-ban. Intenzív hazafiúi célzatosság és a korigényt sikeresen szolgáló, szórakoztató szándék összefonódása jellemzi Dugonics kezdetleges regényeit. A Tarimenes utazását magasabb eszmék íratták meg Bessenyeivel, amely eszmeileg, műfajilag a francia felvilágosodás nagyjaihoz kapcsolódik. Az említett művek mellett a magyar szépprózának egyéb irodalmi szinten érzékelhető termékei különféle román, illetve novellafordítások, kalandregények, szórakoztató olvasmányok, elsősorban a sürgető társadalmi igény és ízlés jellemzőiként érdemelnek említést. Ezek a törekvések, természetesen a változó körülményeknek megfelelően, változó erősséggel tovább élnek a XIX. század első harmadában is. Kazinczy, Báróczi magyarításai, Verseghy románjaitól folytatva a sort Fáy elbeszélésein keresztül Kisfaludy, Kölcsey, Vörösmarty szépprózai vállalkozásaiban izmosodik a magyar elbeszélő próza, mely egyenes vonulattal vezet az első „modern" regénykísérletig,Gaal Szirmay Ilonájáig, illetve az elismert első modern regényig, Jósika Abafijáig. A fővonalak mellett helyet követel magának a széppróza társadalmi igényének megfelelő, szórakoztató célzatú prózairodalom is. Ez mennyiségileg is meglepően gazdag anyag. György Lajos monográfiája az 1800 és 1836 közti időszakból kétszáznegyven fordított vagy eredetiségre törekvő román címet sorol fel.

1 Az eredeti művek mellett az Európa-szerte elismert munkák, népszerű és sikeres olvasmányok nagy tért hódítottak, de ugyanakkor közismertté vált a világirodalom néhány jelentős alkotása is. Megjelennek irodalmunkban Münchausen báró kalandjainak átültetései, Vörösmarty közreműködésével tizennyolc füzetben napvilágot lát az Ezeregyéjszaka. A világirodalom legolvasottabb könyve a Genovéva Jászai Láng Ádám fordításában olvasható már 1824-ben. Le Sage, A sánta ördög című művének magyar fordítása 1803-ban jelent meg. A felsoroltak mellett nyomatékosabb tények is igazolják, hogy milyen gazdag értékekkel nyomul be hozzánk a világirodalom. Goethe, Sterne, Voltaire, Chateaubriand, Walter Scott művei részben már ismertek magyarul. Kazinczy Sterne Érzelmes utazását 1815-ben fordította le, még előbb (1770) a Werthert. Voltaire Zadigjét 1808-ban „magyarosította" Dugonics András. 11 161