Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOMÉS - Dr. Fekete Péter: Falurésznevek és-a közlekedést szolgáló helyek nevei Tiszaszőlősön

Nagy figyelmet érdemelnek MEZŐ ANDRÁS sorai azért is, mert a falvak utcáit, útjait túlnyomó részben a felszabadulás után nevezték el hivatalosan. A községeknek általában tudatos névadási hagyományuk nem volt, így a névadást semmiféle szempont nem irányította. A legtöbb helyen önkényesen végezték el, legfeljebb jól vagy rosszul ellesték a városi példákat. Nincs a magyarságnak névkultúrája, állapítja meg MIKESY SÁNDOR. Fel kell hívni a figyelmet névkultúránk kezdetleges állapotára, viszonylagos elmaradottságára. A negatívumok feltárásával segíthetjük az előrehaladást (MIKESY, Névkultúránk helyzete és emelésének módja. NYTKFTK. 2. kötet. 1968. 234., 236). A jelenlegi helyzet megváltoztatásának első lépéseként talán a legfontosabb a helyzet reális feltárása, mert csak ezen az alapon lehet a változtatás helyes módszerét, útját megtalálni. Minél több községben történik meg a belterület névanyagának a feltárása, a hivatalos és népi nevek összevetése, annál könnyebb a névadás helyes módszerének kiválasztása és a megfelelő tanácsadás. Ez a cél vezetett ahhoz, hogy egy nagyobb terjedelmű (Tiszaszőlős község földrajzi nevei című) dolgozatomból összefoglalóan bemutassam a belterületi neveket. A faluban megtalálható régi belterületi nevek mind népi nevek. A hivatalos elnevezés nem volt gyakorlat a községben, a hatóság a lakosságnak küldött iratokon csak a házszámot tüntette fel. Ez nem okozott a tájékozódásban nehézséget: a felszabadulás előtt 520 ház volt a faluban. A még ma is fellelhető népi nevek a település régi állapotáról adnak hű képet. Az idősebb emberek szerint „a gyeréké'k úty tanulták, hoty Szőüllőüs főü vizejiPap ere, Petykér, Nóuborda, Gellér". Tulajdonképpen ezen régi erek közötti hátas kiemelkedésre épült a falu. A Pé'tykértöi elválasztva alakult ki egy kis falurész, a Topáncs. A. Nóuborda melletti enyhe hátas rész a Vermes-hát, Vermes-halom stb., stb. Az összevetés kedvéért először a belterületi hivatalos neveket mutatom be. Ezután a belterületi régi népi nevek következnek két részre (Falurésznevek, A közlekedést szolgáló belterületi helyek nevei) bontva, majd a közlekedést szolgáló külterületi helyek neveit tárgyalom. A népi nevek mellett feltüntetem a mai hivatalos neveket is, ha ilyenek vannak. A ma még élő népi neveket fonetikusan, a hivatalos neveket a köznyelvi helyesírásnak megfelelően, a kihaltakat a levéltári iratban talált formában írom. A hivatalos nevek kiejtett változatait a nevek után zárójel között mutatom be. A ma már nem élő neveket • jellel jelölöm. A népi neveket köznevük alapján rendszerezem, s ennek megfelelően sorolom fel. Belterületi névnek tartok minden olyan nevet (ház, kút stb. nevét), melyet a falu közössége tájékozódásra felhasznált vagy felhasznál. (Az itt bemutatott nevek adattárát 1. TK. VII [1969], 207-226.) Nem tartozik szorosan a belterületi nevekkel kapcsolatos problémákhoz, de mivel a belterületi útneveket itt bemutatom, a külterületi utak nevét is felsorolom. Ezeknek a száma a községben olyan kevés, hogy külön részletezésnek nem sok értelme volna. Végezetül néhány általános következtetést vonok le. I. A belterületi hivatalos nevek A) A táj és a név kapcsolata reális: 1. Föld út (Főüd út). — A falu délnyugati szélén vezető széles földút. A földút köznévi értelemben igen gyakran használatos, a falu belterületén is sok ilyen út van. Ez a szó így az elnevezés funkcióját nem tölti be. Gát utca (Gát ucca). - A Tisza irányába tartó igen keskeny gyalogút a Topáncs nevű felurészen. Népi neve nem volt. A lakosság körülírással, egy-egy ott lakó ember 152