Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1979. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 15)

I. TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Balogh Viktória: A matematika tantervek változása, fejlődése a felszabadulás utáni Magyarországon

Számolás és mérés tanításának célja: „Jártasság, biztosság, ügyesség és önállóság az életben előforduló egyszerűbb számításokban és mérésekben; a fegyelmezett és rendszeres gondolkodás, pontos és szabatos kifejezés; a gazdasági javak megbecsülése, ésszerű felhasználása és értékelése." A jól hangzó szaktárgyi célkitűzések — önállóság az életben előforduló számításokban, rendszeres gondolkodás, szabatos kifejezés — megvalósítását azonban sok tényező nehezítette. Az egyszerű tantervi anyag és tankönyvek, a nevelői módszerek kialakulatlansága miatt az iskolai matematikaoktatás nem vezethetett túl sok eredményhez. A tanterv anyaga a 8 évi tanítás alatt lényegében csak a négy alapművelet megtanítását és néhány praktikus számítás megismertetését tartalmazza. A tanterv megjelöli a számolási és mérési gyakorlatok tárgyköreit, amelyek a gyakorlati élet számolásait készítik elő. Geometriából csak néhány környezetből ismert sík- és térbeli alakzattal kapcsolatos mérés és számítás szerepel a tananyagban. A népoktatást szabályozó eddigi törvényekhez képest ugrásszerű változást jelentett hazánk felszabadulását néhány hónap múlva követő 6650/1945. ME. sz. rendelet, amelynek 1. §-a kimondja: „A népiskola I—VIII. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I—IV. osztályai helyett „általános iskola" elnevezésű új iskolát kell szervezni." 37000/1945. VKM. sz. rendelet az általános iskolára való áttérésre adott utasítást, s így 1945. szeptemberében már általános iskolák nyíltak a felsorolt iskolafajok közül mindazokban a helységekben, amelyekben a megnyitás személyi és tárgyi feltételei megvoltak vagy ezeket megfelelő intézkedéssel biztosítani lehetett. A rendelet értelmében az általános iskola 5. osztályának tanterve az 1945/46. tanévre megjelent. A „Részletes Utasítás"-ban levő óratervben a „Mennyiségtan" tanítására heti 4 óra állt rendelkezésre. A számolási készség fokozottabb fejlesztésére a polgári iskolák és a gimnáziumok 2. és 3. osztályaiban az óraterv megemelte a számtan heti óraszámát 1—1-gyel. A tantárgy oktatásának célját így fogalmazták: „Biztosság, ügyesség a számolásban, a gyakorlati élet (háztartás, mezőgazdaság, ipar és kereskedelem) számbeli viszonyainak értelmes felfogásában és alkalmazásában. Tájékozottság a síkmértan elemeiben. Eleven térszemlélet, a mértani ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége." A célkitűzés újszerűen emeli ki a „térszemlélet és mértani ismeretek alkalmazásának képességét." Az új általános iskolai 5. osztályos „Mennyiségtan" tantervi anyaga a polgári iskolák tantervéből alakult. Jellemzője, hogy a geometriai anyag igényesebb, mint a népiskolák 5. osztályaiban volt, bár továbbra is a környezet szemléletére épül a feldolgozás módszere. A 70000/1946. VKM. sz. rendelet az általános iskolák továbbfejlesztéséről szól, amely a körzeti iskolák szervezése, az egy helységben levő különféle iskolák együttműködése és az általános iskolai tanulóotthonoknak a lehetőségekhez mért létesítése kérdésében intézkedik. Ezekkel kívánták biztosítani — a mind nagyobb számú tanuló részére — a szakrendszerű oktatást. a) Az 1946-os tanterv Az általános iskola tantervének életbeléptetéséről szóló 75000/1946. számú rendelet 2. §-a az új tantervek oktatására való kötelező áttérést fogalmazta meg: „Az 1946/47. iskolaévtől kezdődően a népiskola I—

II—III., IV. és V. osztályaiban a tanítást az általános iskola I—VIII. osztályos tanterve alapján kell folytatni abban a népiskolában is, amelyben az általános iskolára való áttérésnek egyenlőre még nem biztosíthatók a feltételei. Átmenetileg mint népiskolák működnek továbbra is, de az általános iskola felső tagozatának tantervi anyagát kell tanítani. Az általános iskolai tanterv alapján készített helyi adottságoknak (tanítók, tantermek, tanulók száma stb.) megfelelő tanmenet szerint kell tanítani." 112