Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

1928 januárjában Sinclair újabb regénnyel, a Petróleummal {Oil! 1927) jelentkezett a Népszava hasábjain.

1

9 Ezt a regényét is Braun Soma fordította a csonkítatlan angol eredetiből. A hírlap 145 részben folytatásokban közölte. Témája a nagytőke, hősei a nagyrablók, a tőkések. A „szemétben turkáló", mint annyiszor, a Petróleum írása idején is riporterként járta be az olajkutak vidékét, és pontos, hiteles bizonyítékokat gyűjtött össze állításainak hitelesítésére. A bostoni cenzúrahivatal meg akarta védeni a petróleumkirályokat, s megtiltotta regénye bizonyos oldalainak megjelenését. Sinclair fügefalevelet nyomatott a könyv inkriminált oldalaira, reklámtáblát akasztott nyakába, s Boston egyik legforgalmasabb utcáján, a közlekedési rendőr emeletes bódéja mellett maga árusította a nagy szenzációt keltett fügefaleveles könyvet. A folytatásokban való közlés előtt a Népszava a regénynek rövid, reklám ízű értékelését adta: ,,Üzlet és politika, jazz és vallásos mozgalom, szerelem és háború, diplomáciai bonyodalmak, sztrájkok, börtönök és forradalmi vértanúság az egyes mozzanatai ennek a regénynek, amely Amerika leghatalmasabb iparán, a petróleumiparon keresztül rendkívül érdekes eseményekben a mai kor eposzának tekinthető."

2

0 Hivatalos kormány- és politikai körök Magyarországon sem látták szívesen a Petróleum terjesztését. 1931. június 14-én a Népszava „Figyelő" irodalmi mellékletében olvashatjuk, hogy a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter a postahivataloknak utasítást adott,amelyben közölte, hogy a berlini Malik Verlag kiadásában megjelent regénytől a szállítási jogot megvonta, s azt kitiltott sajtótermékként kell kezelni.

21 Upton Sinclair születésének ötvenedik évfordulóján a Népszava az osztályharcos, a kapitalista társadalom ellentmondásait leleplező, a proletáriátus érdekeit képviselő szocialista írót köszöntötte, akinek „írásai eleven életet élnek olvasóikban, akik a bátorításnak és hitnek, harci kedvnek és lelkesedésnek, erőnek és győzelemnek sok újabb és újabb könyvét várják még a ma ötvenéves Upton Sinclairtől."

2

2 A cikk írója társadalmi tényezőkre vezette vissza Sinclair írói tehetségének kibontakozását: „Csak Amerika termelhet olyan írókat, mint amilyen Upton Sinclair. Ahol a kapitalizmus minden képzelelet fölülmúló hatalommá nőtt gazdasági, politikai és szellemi téren egyaránt, ahol a trösztök roppant ereje tetszése szerint csavargatja az ujja körül az egész társadalmi közigazgatást, sőt az igazságszolgáltatást is, ahol az irodalom és a művészet legfőbb célja az, hogy minél jobban kiszolgálja a tőke urait, — ott, csakis ott nőhetnek a talajból olyan gigászok, mint Upton Sinclair/'

2 3 A dzsungel, Az iparbáró, a Kutató Sámuel, a Jimmie Higgins és a Petróleum című műveitől „az amerikai kapitalizmus jobban fél, mint a régimódi, csak lassan eszmélő amerikai munkásszervezettől, amely helyett Sinclair regényei vívják az osztály harcot."

2 4 3.2 Az irodalomtörténetnek és a kritikának mind a mai napig nem sikerült Upton Sinclair életművének valódi értékét pontosan meghatároznia az irodalomban. Az amerikai irodalomtörténet a muckraker néven ismert írócsoport legjelentősebb képviselőjének tartja Upton Sinclairt. Azok az írók és zsurnaliszták tartoztak ide, akik századunk első évtizedében szépirodalmi művekben, riportkönyvekben, újságcikkekben és tudományos igényű monográfiákban feltárták és kritizálták az amerikai monopoltőke panamáit, a közélet korrupcióit, a kapitalizmus visszásságait, árnyoldalait. Nem minden rosszindulat nélkül nevezte Theodore Roosevelt ezeket az írókat „szemétben turkálóknak". Az elnevezés a XVII. századi angliai puritán prédikátor John Bunyón A zarándok útja című (The Pilgrim's Progress, from This World to That Which is to Come, 1678) könyvéből származik. E műben számos jelképes figura között az ember is szerepel, aki inkább a földi szemétben, ganéjban turkál (rake muck) ahelyett, hogy lelki megigazulással törődnék.

25 Követői, rajongói és ádáz ellenségei Upton Sinclairnek politikai, filozófiai és esztétikai megítélésében egyaránt szép számmal akadnak. A legnagyobb vitákat politikai nézetei és művészetében megvalósított esztétikai elvei váltották ki, s erre Sinclair maga is 303