Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)
kiszolgáltatását betiltották. A várszékesegyházban és a Szent Mihály templomban összetörték az oltárokat, kiásták az ereklyéket, karddal átszúrták a megfeszítettnek, Máriának és Szent Jánosnak a főoltáron lévő képét, szétszaggatták és szétszórták a templom könyveit, ellopták a zászlót, összetörték a szószéket, keresztkutat, majd a templom ajtajába lökték. Főtisztelendőséged címerét a katedráról lefaragták, a káptalani üléstermet bezárták. Egyszóval egy nyakas embernek őrültsége és hitszegése folytán minden annyira összezavarodott és elpusztult, hogy az itteni népben már semmi sincs a keresztény magatartásból, csupán az üres szavak. A jámbor katolikusokat gyűlölik, minden módon zaklatják, de legtöbbet szenved az alsópapság. Terrorral, különféle rémhírekkel menekülésre akarják bírni őket, hogy saját tévhitük terjesztésében nagyobb legyen sikerük" 5 6 Úgy látszik a káptalan panaszos levele eredményes volt, mert 1567 tavaszán az udvar leváltotta Mágócsyt az egri főkapitányságról, helyébe azonban az ugyancsak buzgó protestáns Forgách Simont nevezte ki. Forgách maga a mérsékeltebb kálvini reformáció híve volt, a közkatonák között azonban egyre jobban terjedt a népi reformáció, Dávid Ferenc, Arany Tamás, Egri Lukács, antitrinitárius, anabaptista tanítása. Amikor 1569-ben Debrecenben éppen ezekre támaszkodva Karácsony György meghirdeti az „ezeréves birodalom" eljövetelét, az egri katonák tömegesen akarnak csatlakozni hozzá. Istvánffy azt írja: „. . . az egri katonák mintha valami vallási rajongás fogta volna el őket, mikor Hellopoeus Bálint hitszónokuk a szószékről ellene hevesen kikelt, s csalónak nevezte őt, nagy zajt csaptak, s nem haboztak papjukat kelleténél hangosabban szidni. Bari István híres és bátor lovas el is ment Fekete táborába, hogy katonáskodjék, s példájára a katonák nagy része is hozzáment volna, hacsak őket Mágócsy Gáspár fenyítéssel és fenyegetéssel, börtönnel és bilinccsel nem szorította volna kötelességükre." 5 7 Ez a néhány adat, valamint Egri Lukács meghurcolása azt mutatják, hogy 1565—70 között a katolikus egyház mind tömegbefolyását tekintve, mind morálisan megrendült. Ugyanakkor a különböző protestáns irányzatok között bontakozott ki az ellentét. Ez nem csupán társadalmi, ideológiai szempontból érdekes, hanem a harmadik ismert egri prédikátor, Szegedi Gergely életével kapcsolatban is. Szegedi Gergely debreceni lelkész volt, akinek kétségtelenül volt kapcsolata Egerrel. Egyik levele szerint 1557-ben Egerben járt. 5 8 Lehet, hogy ő támogatta az egrieket 1561-ben a Debrecen-Egervölgyi Hitvallás megszületésénél is, hiszen az egyik előszót ő írta. Életrajzírója, Bucsay Mihály szerint 1563-ban Szegedi elköltözik Debrecenből, s Egerben Mágócsy Gáspárnál telepedik le, miután azonban Mágócsy eltávozik Egerből a prédikátort Verancsics püspök 1567 elején letartóztatja. 5 9 Bucsaynak ezt az állítását a reformáció irodalmáról írt nagy munkájában Horváth János is átveszi, megemlítve, hogy Szegedi „1569-ben Verancsics egri püspök foglya volt". 6 0 Bár tanulmányában Bucsay külön fejezetet szentel „az egri fogság"-nak, egész elemzése feltevésre épül, illetve Verancsicsnak egy 1569. július 26-án kelt levelére támaszkodik. Verancsics, aki ekkor még formálisan egri püspök, ezt a levelet helynökéhez, Pankotai Ferenc egri kanonokhoz írta, s ebben valóban van néhány sor Szegedi Gergely aposztata lelkészről. Levelében azonban szó sincs bebörtönzésről, vagy bírói eljárásról, de még a katolikus hitelvek megtagadásáról sem, mert az említett pap bűnét azzal követte el, hogy megnősült, sőt gyermekei voltak. Verancsics idevonatkozó sorai szó szerint így hangoznak: „Szegedi Gergely mester nálunk bocsánatért esedezett. Vele kapcsolatban tudnotok kell, hogy ügyét csendben, nyilvánosság kizárásával kell megítélnetek. Az ilyen megtévedt esendő kanonok testvéretekkel szemben alkalmaznotok kell a lelkipásztori gondoskodást és jóakaratot, ahogyan a mi részünkről sem hiányzik a megbocsátó kegyelem, főleg azokkal szemben, akik a rossz útról jóra térnek, s életmódjukat megjavítják, az ilyeneket atyailag kell fenyíteni és jóindulattal figyelmeztetni. 342
