Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Perényi nem tartózkodott rendszeresen Egerben, várkapitánya Varkocs Tamás azonban lefoglalta a káptalan javait, elűzte a kanonokokat a várból és három protestáns prédikátort hozott a városba.

4 Szapolyai halála után Perényi már 1541-ben Ferdinánd pártjára áll, de 1542-ben összeesküvésbe keveredik, bebörtönzik, ahonnan 1548-ban csak röviddel halála előtt szabadul ki. Eger várában azonban továbbra is megmarad Varkocs Tamás, s bár már 1542-től megkezdődnek az udvar és Perényi közt a tárgyalások a vár átadásáról, az csak 1548-ban Perényi halála után következik be.

5 A vár átadása ismét lényeges változást hoz Eger életében. Ferdinánd Oláh Miklóst kinevezi egri püspöknek, Dobó Istvánt pedig várkapitánynak. A püspök és a király közötti megállapodás értelmében Dobó vállalja a püspöki jövedelmek beszedését, annak azonban csak egyharmadát kapja meg a püspök, kétharmadát a vár megerősítésére és a katonaság fizetésére fordítják.

6 Ez a megállapodás mindkét fél számára igen előnyös volt. A király válláról jelentős anyagi terhet vett le, a püspök pedig Dobó erélyes fellépése nélkül egyáltalán nem látott volna pénzt hatalmas birtokából. Dobó kinevezésével biztos, hogy a katolikus egyház jogai is helyreálltak Egerben. Dobó nemcsak Habsburg-párti volt, hanem meggyőződéses katolikus is, s másként nehezen képzelhető el, hogy a püspöki jövedelmeket olyan következetes határozottsággal be tudta volna szedni. Nem tudjuk, hogy Dobó vallási hovatartozásánál mivolt az egyéni motiváló tényező, de lehet, hogy a protestáns Perényiekkel való állandó küzdelem is azt eredményezte, hogy a Dobók kitartottak a katolikus vallás mellett. Oláh Miklós nem sokat tartózkodott Egerben. Kancellári tisztsége az udvarhoz kötötte, Egerbe pedig püspöki helynökként Verancsics Antalt küldte. Verancsics eredetileg nem volt papi személy. A páduai egyetemen tanult humanista gondolkodó, Magyarország történetét kívánta megírni. Erről élete végéig nem tett le. Megélhetési problémái azonban előbb a Szapolyaiak, majd 1549-től Ferdinánd szolgálatába állítják. Szolgálatai elismeréséül 1550 júniusában kapja Oláh Miklóstól a szabolcsi fő esperessé get, s ezzel együtt Egerben a javadalmakat. Még ez év őszén esztergomi olvasó-kanonoknak is kinevezik.

7 Csak ezek után 1551-ben állíttat ki a gyulafehérvári káptalannál egy igazolást, hogy őt Felvinczy János erdélyi segédpüspök pappá szentelte.

8 Egerben kerül kapcsolatba Verancsics Zay Ferenccel, Dobó kapitánytársával, aki ugyancsak több nyelven beszélő humanista volt. Nem tudjuk, hogy Verancsics és Zay humanista műveltsége az egri papságra volt-e valami hatással. Túlságosan hosszú időt egyik sem töltött a városban. Zay a szolnoki vár megépítése után rövid időre annak kapitánya lesz, majd a dunai naszádosok parancsnoka, Verancsics pedig gyakran van Oláh Miklós környezetében. 1553—1557-ig azonban Verancsics és Zay mint konstantinápolyi követek öt évet töltenek együtt. A két jeles humanista alaposan ismerte Erasmus és az olasz humanisták írásait, sőt Luther és Melanchton Fülöp munkásságát is. Humanista műveltségük ellenére is megmaradtak azonban a katolikus vallás híveinek. Verancsics később mint egri püspök hivatalból fellép a reformáció ellen és megpróbál hatékony adminisztratív intézkedéseket tenni, de talán gyenge teológiai képzettsége miatt is nem mer vitába bocsátkozni a protestáns hitszónokokkal. Az 1552-es hősies várvédelem után lényeges változások következnek be Egerben. Dobó erdélyi vajda lesz, a helyébe lépő Bornemissza Gergelynek pedig minden idejét lekötik a vár helyreállításának munkái és a törökök elleni portyázások. 1553-ban Oláh Miklós — aki eddig névlegesen egri püspök volt — esztergomi érsek lesz, s hosszú évekig megint betöltetlen az egri püspöki szék. Egerben és környékén pedig terjed a reformáció.

9 Sok pap áttér a lutheri, sőt kálvini hitre, de a katolikus papok közül is sokan megnősülnek, s ezzel már eleve súlyosan megsértik az egyházi rendet. A bécsi udvar is 334