Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

ADALÉKOK A XVI. SZÁZADI EGRI REFORMÁCIÓHOZ DR. NAGY JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1977. október 1.) Szinte teljesen ismeretlen még szaktudományi berkekben is, hogy a XVI. század nagy szellemi áramlata a reformáció, sőt annak több változata jelentős szerepet játszott Eger életében. Feltételezhető, hogy szórvány adatok birtokában nem lehetett teljes képet adni elterjedéséről és jelenleg sem vállalkozhatunk a kérdés kielégítő megválaszolására, mert sok esetben csak egy-egy adat áll rendelkezésünkre s ez csupán a probléma felvetésére, de nem megoldására elegendő. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok azonban már a múlt század végétől hozzáférhetőek voltak, feltételezhető tehát, hogy a magyar katolicizmus fellegvárában nem is szívesen emlékeztek a püspökségnek és katolicizmusnak erre az átmeneti vereségére, s az egri polgárság vallásos köntösben megnyilvánuló osztályharcára. Mert különösen a kálvini reformáció igen gyorsan terjedt Egerben és az egri völgy falvaiban, s szinte lehetetlen nem észrevenni, hogy egyik motiválója a püspök-földesúri függés alóli menekvés. * * * Közismert, hogy a lutheri reformáció már az 1520-as években terjedni kezd Magyarországon, s a királyi udvarban ha nem is talál különösebb támogatásra, nem is üldözik, s inkább a humanizmus egyik megnyilvánulásának tekintik. Igaz ugyan, hogy az esztergomi érsek követelésére az 1525-ös országgyűlés törvényt hoz a lutheránusok ellen, de ennek a gyakorlatban sok jelentősége nem volt.

1 A mohácsi csatában a magyar főpapok többsége is meghalt, s az amúgy is belső válsággal küzdő katolikus egyházban ez meggyorsítja a reformáció folyamatát. A Mohácsnál elesett Szálkái esztergomi érsek helyét Várdai Pál egri püspök foglalja el, Egerbe pedig Szalaházi Tamást nevezik ki.

2 Eger azonban a két király közötti ütközőpontban van, s Szalaházi el sem tudja foglalni székhelyét. A vár gyakran cserél, gazdát, a püspöki uradalom jövedelmeire pedig a környező birtokosok teszik rá a kezüket. A vár és a püspökség sorsa hosszú időre eldől 1534-ben, amikor Szapolyai János az egri várat és a püspökség jövedelmeit Perényi Péternek adományozza.

3 Perényi az ország egyik legnagyobb birtokosa, Szapolyai országos főkapitánya, akinek hatalmas birtokai vannak a Dunántúlon és Észak-Magyarországon is. Reneszánsz, birtokszerző főúr, aki azonban a magyarországi reformáció egyik első pártfogója. Nehéz megállapítani, hogy a fejedelmi természetű főurat vallási meggyőződés vitte-e a reformáció táborába, vagy a katolikus egyházi vagyon szekularizációjának reménye, de erőteljesen támogatta a lutheri tanok terjesztését. 333