Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A családi életre nevelés tartalma és folyamata A célhoz vezető utat jelentő feladatok egyértelműen határozzák meg a programot. Minden osztályban (az általános iskola felső tagozatában, a középiskolai és a szakmunkásképző iskolákban) a tematika a következőkben ismertetett témakörök feldolgozására épül: 1. A család fogalma, helye a szocialista társadalom közösségeinek rendszerében, a szocialista családmodell, a családtervezés. 2. A gyermek helye a családban, az anyákkal és a családdal kapcsolatos magatartás követelményei, a szülők pótolhatatlan nevelési feladatai, a szocialista családi nevelés alapvető ismeretei. 3. A fiúk és a lányok kapcsolatának erkölcsi alapjai, esztétikai és magatartási követelményei. 4. A nemek sajátosságai, fejlődése, a fogamzás és a születés anatómiai és élettani alapjai, a nemi higiénia és az egészséges nemi magatartás szabályai. A fenti témák a leglényegesebb kérdésekre próbálnak úgy válaszolni, hogy a tanulók tudását, ismereteit bővítsék. A legfontosabb problémák újra és újra teret kapnak, vissza-visszatérnek, hogy más módon, újabb oldalról mutassanak rá a lényegre. A tematika ún. spirális felépítésű, ami lehetővé teszi az életkori sajátosság figyelembevételét is. E mellett a másik lényeges jellemzője a keretjelleg. Az osztályfőnöknek lehetősége van az adott témát úgy feldolgozni, hogy osztályközössége érettségéhez, fejlettségéhez, a konkrét feladatokhoz tudjon alkalmazkodni. Az osztályfőnöknek természetesen támaszkodnia lehet, sőt kell tanítványai előző ismereteire, tapasztalataira is. A család esetében eleve olyan fogalommal kerül szembe a tanítvány, amiről konkrét vélemény van, legfeljebb az adott vélemény szubjektív, és sajnálatos módon nem mindig pozitív jegyekből áll össze. A szülők nevelési feladatainak elméleti vonatkozásai se mindig egyeztethető azzal a képpel, amit a gyermek tapasztal abban a folyamatban, amelyben a nevelésnek ő volt a tárgya. A szexuális problémák is, mire az iskolába szóba kerülnek, a gyermekek egy részénél a megszerzett ismeretek közé tartoznak, legfeljebb azzal kell számolnia az osztályfőnöknek, hogy azok az ismeretek nagyon ritka esetben tudományos megalapozottságúak. A családi életre nevelés folyamata, mint általában nevelésé, a gyermek fejlődését kell hogy segítse, irányítsa. Rendkívül helytelen lenne az a vélemény, amely arra építene, hogy mivel az iskolában az ötödik osztálytól foglalkoznak a családi életre neveléssel, így az előbb szóba se kerülhet, ill. hogy az iskola átvette a szerepkört is, mintegy tehermentesítendő a szülőket. Még napjainkban is vannak olyan szülők, akik attól tartanak, hogy a nemiséggel kapcsolatos információk kárt okozhatnak a gyermek lelkében, hogy a szexualitáshoz a kisgyermeknek semmi köze. Ez a szemlélet a múltban is helytelen volt, de jelenünkben azt csak elmarasztalni lehet. Az e téren tapasztalható problémák egyenes következményei a káros szemléletnek. Az a tény, hogy a férfiak jelentős részére jellemző a szexuális kultúra hiánya, ill. a nők gátlásossága — amely a nem kívánt terhességtől való félelem, a nemi betegségtől való aggodalom —, egyszóval a felkészületlenségből származnak. Mindezek a tények tengernyi konfliktus forrásai a családban és azon kívül. A szexualitás vonatkozásában kulturálatlan szülők nem törődnek gyermekeik nemi nevelésével sem, ill. ha igen, akkor helytelen irányban alakítják a gyermekek szemléletét, károsan befolyásolják őket. A különböző tiltások, az esetleges büntetések, a félelmet keltő ijesztgetések nagyon sok felnőttkori szexuális probléma forrásai. 66