Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

alapján történt. A kísérleti területről mindkét évben évi három alkalommal szedtem levélmintákat. Első ízben a virágzás végén, másodszor a zsendülési periódusban, végül a termés érésekor. A mintavétel minden egyes esetben parcellánként történt. A leszedett levelek a mintavétel napján laboratóriumba kerültek előkészítés céljából. Az előkészítés 3 főbb mozzanatból állt: mosás, szárítás és őrlés. Az előkészítési munkákat az OMMI által kiadott irányelvek szerint végeztem. A nedves roncsolásnál kénsav-hidrogén-peroxidos eljárást alkalmaztam MAJBORODA (28) leírása alapján. Az összes nitrogén meghatározását Kjeldahl módszerével BÁRTFAY (32) leírása szerint végeztem. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy csak frissen készített bórsavoldattal érdemes dolgozni. A több napon át tárolt bórsav-oldat a kísérleti edények megbízhatóságát kétségessé teszi. A foszformeghatározáshoz SPEKTROMOM 360-as készüléket használtam. A kolorimetriás vizsgálat 380 nm-nél kékérzékeny fotocellával történt ammónium-molibdovanadátos eljárással (30). A kálium-meghatározásnál SVEHLA módszerét alkalmaztam (31). 4. A kísérleti adatok feldolgozása és értékelése A kémiai analízis során meghatározott N, P és K értékek, azok arányai nagyon közel állnak vagy megegyeznek a nemzetközi irodalomban megjelölt intervallumok optimumával. A növényi levélben levő nitrogén-, foszfor- és káliumértékek, ezek arányai, valamint a termés mennyiségére és minőségére vonatkozó adatok feldolgozása számítógép segítségével történt. Az adatok értékelését varianciaanalízissel és korrelációszámítással végeztük. A számításokhoz szükséges összefüggéseket a SVÁB (33) által írt könyv tartalmazza. Háromtényezős varianciaanalízissel dolgoztuk fel a termésmennyiség, a cukorfok és savtartalom adatait, hogy megállapíthassuk a kísérlet különböző tényezőinek hatását e mutatókra. A tényező = rügyterhelés B tényező = a szerves anyag bemunkálása C tényező = trágyahatás Ezen túl a trágyakezelések kombinációit egy-egy trágyakezelésen belül ismétlésként felfogva ezeket, valamint a mintavételi időpont hatását kéttényezős varianciaanalízissel értékeltük. A tényező = trágyahatás B tényező = időpont Ez utóbbi feldolgozásmód lehetővé tette, hogy a trágyakezelések hatásán kívül a mintavételi időpont hatását is statisztikailag értékeljük. A dolgozat terjedelme nem teszi lehetővé valamennyi adat- és varianciatáblázat bemutatását. Az 1. táblázat az első évjárat (1972), a 2. táblázat a második évjárat (1973) termésmennyiségével, míg a 3. táblázat a második évjárat cukorfokával kapcsolatos adatokat tartalmazza. A táblázatok áttekinthetőségének megkönnyítése céljából az alábbi kiegészítést teszem: az egyes táblázatok tartalmazzák a rügyterhelés (Ai; A

2; A

3), a bemunkálás (Bi B

2) és a trágyakezeléseknek (Ci; C

2; C

3) megfelelő termésmennyiségeket, illetve a 3. 438