Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

A vízen túli rész legnagyobb jövedelmet szolgáltató dűlői a Síkhegy, a Cegléd és az Álmagyar voltak. Az első 7318,6 Ft-ot (25,6%), a második 5851,1 Ft-ot (20,5%) és a harmadik 4994,1 Ft-ot (17,5%) jövedelmezett. Jó pénzt 3280,7 Ft-ot (11,5%) hozott a Nagy-Eged és 1594,2-et (5,6%) a Birka-dűlő. A többiek szőlőjövedelme nem haladta meg az 1000 forintot, s ezeknek nagy része is 500 forint alatt volt, sőt szép számmal akadt olyan is, ahol a 100 forintot sem érte el. A vízen túli részen fekvő szőlők tiszta jövedelme összesen 28 543,7 Ft volt. A legkevesebb a beltelkek szőlőinek jövedelme volt, mindössze 26,4 forintot tett ki. A városnak a szőlőkből így 49 322,4 forintos összjövedelme származott. Ebből 6826,9 forintot (13,8%) az első, 9958,9 forintot (20,2%) a második, 10 362,1 forintot (21%) a harmadik, 4700,5 forintot (9,5%) a negyedik, 6827,8 forintot (13,8%) az ötödik, 4677,19 forintot (9,5%) a hatodik, 5680,3 forintot (11,5%) a hetedik és végül 351,1 forintot (0,7%) a nyolcadik osztályú szőlőterületek adtak. A fentieket közelebbről is szemügyre véve, azonnal kitetszik, hogy a jövedelemnek több mint 50%-a származott az első, a második és a harmadik osztályú szőlőföldekből, holott ezek a szőlőterületnek csak 20%-át tették ki. Ha a szőlőből származó jövedelmet végül a többi művelési ágéval vetjük egybe, első tekintetre világos, hogy a város gazdasági életének alapját döntően és elsősorban a szőlőművelés jelentette. A művelés alá fogott területek 71 373 forintot kitevő összjövedelméből 69,1% jutott a szőlőre. A szőlők után mint legmagasabb a szántók jövedelme következett, de ez is csak 10 526,5 forint volt és az összes jövedelemből 14,4%-kal részesedett, míg a kertek már csak 5,2%-os, a rétek 4,7%-os, a legelők 3,3%-os, végül az erdők 2,9%-os tételeket értek el. így festett az a híres szőlővagyon, mely röviddel azután, hogy felmérték és az 1888-ra elkészült kataszteri telekkönyv hasábjaira vették, a filoxéra pusztításainak esett áldozatul, emberek százait és ezreit taszítva létbizonytalanságba. Az elsüllyedt vagyonról felvett telekkönyv azonban pontos leltára, hű megőrzője maradt annak, ami a filoxérával visszavonhatatlanul ment veszendőbe, s így nem pusztán a szőlőföldeknek, hanem a hozzájuk kapcsolódó társadalmi viszonyoknak is elsőrendű forrását jelenti. A dolgozat következő fejezete majd ezeket a viszonyokat ismerteti meg az olvasóval. JEGYZETEK [1] Sándor Pál: A XIX. századi parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálata. Agrártörténeti Szemle, 1964.1. sz. 56. 1. [21 1875-1876. évi törvénycikkek Bp. 1896. 12-27. 1. (3} Eger város határleírása 1886. Egri Városi és Járási Földhivatal térképtára iktatlan. |4] Heves megyei Levéltár (továbbiakban HML) Eger város kataszteri telekkönyve Heves Vármegyei Földmérési Felügyeló'ség kataszteri munkálatai 1877-1928. VI-104/23. [5] A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt I. Bp. 1882. 802., 809., 814. 1., valamint A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei II. Bp. 1882. 113. 1. [6] Eger város kataszteri térképe Egri Városi és Járási Földhivatal térképtára. 25/XI/90. [7] HML Eger város kataszteri telekkönyve Heves Vármegyei Földmérési Felügyeló'ség kataszteri munkálatai 1877-1928. VI-104/23. 1-19. 1. [8] Uo. 49-82. 1. [9] Uo. 261-292. 1. [10] Uo. 208-261. 1. (111 Uo. 82-208. 1. 390