Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

SZÖLÖFÖLD EGERBEN AZ 1875. ÉVI VII. TÖRVÉNYCIKK ALAPJÁN KÉSZÜLT KATASZTERI TELEKKÖNYV TÜKRÉBEN KOZÁRI JÓZSEF (Közlésre érkezett: 19 77. január 29.) Kataszteri telekkönyvön olyan iratot kell érteni, amely az egyes községek, illetve városokhoz tartozó földterületet parcellánként, a tulajdon, a művelési ágak, illetve minőségi osztály szerinti megoszlás alapján veszi számba, tartja nyilván. A kataszteri telekkönyv, mint sajátos iratfajta, az ún. kataszteri felmérések eredményeként, a kataszteri felvételi munkálatok rendszerint negyedik darabjaként jön létre. A kataszteri felmérés — mint ismeretes — az egyes községek és városok területének földadó kivetése céljából történő hatóságilag végrehajtott térképezése. A munkálat első darabja természetszerűen, mint az szintén tudott, az ún. kataszteri térkép, mely a birtokok vízszintes felületben ábrázolt területét, azok tulajdonosát, és a művelési ágak szerinti besorolást tünteti fel. Ezt a birtokrészleti jegyzőkönyvek és a birtokok osztályba sorolása követi, s rendszerint ezután, a munka negyedik fázisaként készül el a bennünket közelebbről is érdeklő irat, a kataszteri telekkönyv. A közteherviselés bevezetését követően ideiglenes kataszter szerkesztését Magyarországon először az 1850. március 4-én kiadott császári nyílt parancs rendelte el, részletes munkálatai azonban csak 1853 után indultak meg.

1 Ujabb kataszteri felvétel végrehajtására „a földbirtok arányos megadóztatása céljából" az 1875. március 24-én szentesített s még e hó 30-án kihirdetett VII. törvénycikk alapján került sor. Mint minden magyar község és város esetében, az ennek alapján 1888-ra elkészült ún. részletes osztálykataszter Eger város múltjának is becses s a kutatás kiváló érdeklődésére számot tartó forrása, mely gazdag és tanulságos adatai révén sok egyéb mellett arra is módot s lehetőséget ad, hogy meglehetős pontossággal mérjük fel a szőlőföldnek azt a kiterjedését és állapotát, mely a filoxéra pusztítása előtt jellemezte a város határát, illetve gazdaságát. Mielőtt forrásunkra, illetve annak alapján a konkrét egri viszonyokra térnénk, legyen szabad néhány szót a forrás alapjául szolgáló törvényről szólnunk. A forrásunkat is létrehívó 1875. évi VII. törvénycikk először a földadó alá eső és a földadó alá nem eső területeket határolta el, majd a földbirtokok tiszta jövedelmének kiszámításáról intézkedett. A tiszta jövedelmet a „gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés" értékének figyelembevétele alapján a művelési ágak és minőségi osztályok szerinti becslés alapján rendelte el. A törvény ennek megfelelően részletesen foglalkozott az egyes művelési ágakkal, pontosan írva körül, hogy mi minősül szántónak, kertnek, rétnek (kaszálónak), szőlőnek, legelőnek, erdőnek és nádasnak. 381