Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

is folyik. A föld gyomrából kibányászott aranyat pénzverésre használják. Az itt vert s N. B. (=Nagybánya) rövidítéssel jelzett aranyak az idők folyamán egész Európában jól ismertek voltak. A város a királyi bányafelügyelőségen és a kerületi bányatörvényszéken kívül a konventuális minorita atyák rendjének is székhelye. Falai közt királyi katolikus gimnázium, fő elemi iskola, só- és postahivatal működik. Büszke lehet a Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomára, továbbá egy-egy jeles evangélikus és református imaházra. A város belsőtanácsa a főbírón, a polgármesteren és a kapitányon kívül 7 tanácsnokból áll. A városban 371 ház, 2836 római és görög katolikus, 2092 evangélikus és református, összesen 4928 lakos található. Szatmárnémeti (Szatmárnémet, Szatmár) szabad királyi város, Szatmár és Németi egyesüléséből 1715-ben jött létre. Először németek települtek itt le, akiket Gizella királyné hívott és vezetett ide, s akiket ezért András és II. István király oklevelei hospeseknek is neveznek. II. István, később Szapolyai János, II. Mátyás, II. Ferdinánd és I. Lipót királyok idején sok kiváltságban részesült a város, majd a szabad királyi városok közé sorolták. Egykor erős bástyákkal volt körülvéve, de a sok háború és harc következtében elpusztult. Ma azonban régi fényében tündöklik. Püspöki székhely*, a városban az uralkodó, I. Ferenc által 1804-ben alapított, 6 tényleges kanonokból álló római katolikus székeskáptalan, papi szeminárium és püspöki líceum működik. Van ezen kívül királyi katolikus gimnáziuma, fő elemi iskolája, görög katolikus elemi iskolája és református gimnáziuma. Büszke lehet az Úr mennybemeneteléről nevezett plébániatemplomára, valamint a görög katolikusok Szent Mihály főangyal és egy másik, Szent Miklós tiszteletére emelt, nem éppen dísztelen templomára. Két evangélikus** imaházáról, postájáról, sóhivataláról, alapítványi pénztári hivataláról szintén nevezetes. A városi belsőtanács a főbíróból, polgármesterből, kapitányból és 10 tanácsosból áll. A városban 2211 ház, 3423 római és görög katolikus, 10 856 evangélikus és református, összesen 14 279 lakos található. Mezővárosok 1. Aranyosmeggyes, mezőváros postahivatallal és vásártartási joggal. Görög katolikus temploma és lelkésze, református temploma és lelkésze, valamint izraelita imaháza van. 261 ház, 1612 római és görög katolikus, 154 evangélikus és református, 196 izraelita lakos. A lakosság összlélekszáma: 1962. 2 .Avasújváros, mezőváros, református temploma és lelkésze van. 112 ház, 18 római és görög katolikus, 670 evangélikus és református. 45 izraelita, összesen 608 lakos. 3. Béltek, vásárjoggal felruházott mezőváros, Római katolikus temploma és plébánosa van. 172 ház, 1259 római és görög katolikus, 22 evangélikus és református, 8 izraelita, összesen 1289 lakos. 4. Csenger, vásárjognak örvendő mezőváros. Római katolikus templom és plébánia, református templom és lelkész, valamint izraelita imaház. 266 ház, 336 római és görög katolikus, 1339 evangélikus és református, 451 izraelita, összesen 2161 lakos. *A Szatmári Egyházmegye élén nagyméltóságú és főtisztelendő' Hám János, a Boldogságos Szűz Mária Szent István magyar király Szent Jobbjáról elnevezett apátja, vagyis szentjobbi apát stb. álL (L. Nagy jegyzete) **Lévén Szatmár református centrum, itt nyilvánvaló tévedésró'l van szó 351