Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

Ennek a korai ellenreformációnak az utórezgéseként egy 96 soros gúnyvers, Cantio maradt ránk, mely az utolsó verssorból kiderülően 1565-ben íródott Felnémeten. A verset író névtelen katolikus szerző, aki feltehetően egyházi férfiú volt szatirikusán festi le a „luter-papok" életét, akik messze távolodtak a szegénységtől és szerény magatartástól:

4 1 „Jer mi emlékezzünk az Luter-papokról, És annak utánna az ő életekről, Prédik áll ásóknak nagy változásáról, Önnön beszédeknek megcsúfolásáról." Ezután leírja, hogy a papok, akik kezdetben szegénységet hirdettek, most már a bírákkal szedetik be a béreket. Ők maguk „torkig való ránczos palástokat" hordanak „ő házastársakat oly igen tarkázzák, aranyos fedéllel fejeket burejtják." A vers lendülete és gúnyorossága a szatíra második felében csökken, s így hatásából is veszít. A kéziratban terjesztett katolikus röpirat egyébként feltételezhetően nem nagy hatást érhetett el a protestantizmus előretörésének időszakában. Az egri reformáció virágkora a protestáns várkapitányok idején Verancsics kívánságának megfelelően az 1563. december 10-i uralkodói utasítás a kinevezett új várparancsnoknak, Mágócsy Gáspárnak megtiltja, hogy a vallás ügyeibe avatkozzon. Nem olyan egyértelműen védi ugyan a katolikus egyház érdekeit ahogy azt Verancsics szerette volna, de ekkor már érvényben volt az 1563. évi országgyűlés 32. törvénycikke, mely megszabja a király és a várkapitányok kötelességeit, a Mágócsynak adott utasítás azonban ehhez képest is enyhe. „Lelkészeket el nem mozdíthat, újakat be nem vezethet, az egyház jelenlegi szertartását el nem törölheti, meg nem változtathatja, erre nézve katonáinak, alattvalóinak felhatalmazást nem adhat."

4

2 Ez az utasítás azonban nem sokat jelentett. Nemcsak a végvári vitézek, hanem a rendek többsége is a protestantizmus híve volt. Az egri várkapitányok Mágócsy Gáspár (1564-67), Forgách Simon (1567-69), Ungnád/Kristóf (1569-1570) és (1583-87) Kollonics Bertalan (1576—1583), Rákóczi Zsigmond (1587—91) mind a reformáció hívei voltak, legfeljebb csak az irányzatokban különböztek egymástól. Méliusz Péter egy 156",-ben megjelent bibliamagyarázatát Mágócsy Gáspárnak, egy másik prédikációs könyvét 1563-ban Mágócsy Gáspárnénak ajánlja.

4

3 1565-ben jelentette meg Jób könyvének m'.gyar fordítását, melyet Mágócsynak, mint egri főkapitánynak ajánlott 4

4 Méliusz egy r.ásik bibliamagyarázatát, melyet 1566-ban fejezett be, többek között Forgách Simon ';gri várkapitánynak ajánlja 4 5 Mentő Gogreff német származású evangélikus lelkész Rueber János kassai főkapitány udvari papja 1579-ben megjelentett vitairatának pártfogói között említi Kollonics Bertalan egri várkapitányt és feleségét is 4

6 Bornemisza Péter 1577-ben kiadott evangélikus elmélkedését, a „négy könyvetskét" „Ungnád Kristóf uram... és . . . Losontzi Anna asszonyom szerelmes leányának" ajánlja, 1579-ben megjelent evangélium-magyarázatának pedig ugyancsak Ungnád volt a pártfogója.

4 7 A „Szent Biblia" Károlyi Gáspár féle teljes magyar fordítása 1590 júliusában Rákóczi Zsigmond egri kapitány s egyben vizsolyi földesúr támogatásával jelent meg.

4

8 Nem csoda, ha ilyen pártfogók mellett a reformáció rohamosan hódított Egerben. Ennek a három évtizednek az ideológia-történeti adatai talán még hiányosabbak a korábbi időszaknál is, de a szórványadatok is egy sokrétű és sokirányú társadalmi, ideológiai mozgást tükröznek vissza. E jelentős társadalmi mobilitás ellenére szinte alig ismerjük 340