Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

szükségesnek látta tehát, hogy erélyes kezű főpap álljon az egri püspökség élére, aki a nagy kiteijedésű egyházmegyében a katolicizmus további fennmaradását biztosítani tudja. A törökországi követségből Verancsics 1557 őszén tér haza, s még ez év végén megkapja egri püspöki kinevezését. Székhelyét 1558. február 26-án foglalja el, azzal a titkos reménnyel, hogy Egerben idejét pihenéssel és tudományos munkával tölti. 10 Ugyanakkor Verancsics azt a feladatot is kapja mind Ferdinándtól, mind Oláh Miklóstól, hogy a reformáció terjedését minden erővel gátolja meg. Ezt nemcsak püspökiminőségé­ben tehette meg, hanem ő volt a vár parancsnoka, valamint Heves és Borsod vármegyék főispánja is. Verancsics kísérlete a katolicizmus megszilárdítására és a Debrecen-Egervölgyi hitvallás Verancsics már 1558 elején püspöksége egész területén megtiltja a protestantizmus terjesztését, s felhívja a protestáns prédikátorokat, hogy térjenek vissza a katolikus hitre. Ennek természetesen nem volt semmi eredménye, sőt a reformáció a püspökség szék­helyén és az egri völgyben is erőteljesen elterjedt. Egri völgy alatt nem csupán Eger város területét értették, hanem az Felsőtárkánytól, Felnémettől Egeren keresztül délre húzódott Nagytálya, Maklár, Füzesabonyon keresztül egészen Egerfarmosig. Ez a terület nemcsak vallási szempontból tartozott Eger alá, hanem az itt lévő földterület nagyobb része is püspöki tulajdon volt. Ezek a községek már az 1550-es években protestáns prédikátorokat és tanítókat tartottak. A székhelyét alighogy elfoglalt püspök 1560. február 21-én azt írja a királynak; „méltóztassék őfelsége mindenekfelett megérteni, hogy e helyen és a szomszédságukban a köznép, nemesség és katonai rendek többsége lutheránus. Maklár, Nagy- és Kistálya Egerhez egy-egy mérföldre fekvő és a püspökséghez tartozó helységek három prédikátort és egy tanítót tartanak." 1 1 Természetes, hogy a frissen kinevezett, még fel sem szentelt püspök 1 2 nagy eréllyel lát hozzá, hogy először is saját birtokait megtisztítsa a protes­tánsoktól. Talán erőpróbának is szánta ezt, hiszen úgy gondolta, hogy a három kisebb község lakosságával könnyebben boldogulhat, mint az egri polgársággal, akik között ugyancsak erőteljes volt a protestantizmus. Verancsics maga ment ki az érintett községekbe, feltételezve, hogy személyes megjelenésével, főpapi tekintélyével eredményt ér el. Azonban minden kísérlete kudarcot vallott. Ebben feltételezhetően része volt annak is, hogy a protestantizmus szele már az egri katolikus főpapságot is megérintette. A kistályai lelkész azt válaszolta Verancsicsnak, hogy őt Heyczey Mihály kisprépost hívta meg a községbe papnak. 1 3 A községek lakói egységesen kiálltak prédikátoraik mellett és nem voltak hajlandók a katolikus egyházba visszatérni. A prédikátorok közül egyesek genfi vagy wittenbergi egyetemre járhattak, mert a püspök kérdéseire azt válaszolták, hogy Melanchton Fülöp szentelte őket pappá, 14 mások viszont eredetileg katolikus papok voltak, de „egyházuk vénei kezeinek fejükre tételével nyerték a szentlelket", s így lettek protestánsokká. 1 5 Mivel mind a hívek, mind a prédikátorok hajthatatlanok maradtak, felszólította őket, hogy hagyják el egyházmegyéje területét, különben börtönbe vetteti őket. A lelké­szek erre sem voltak hajlandók, sőt röviden azt válaszolták: ,,el van az már végezve, hogy mely helyen éljenek és nincsen az a fogság, mellyel őket azokra lehetne kényszeríteni amiket a püspök kíván, mert őket a szentlélek küldötte tanítani és az igét hirdetni". 16 Ezek után Verancsics a prédikátorokat bebörtönöztette. 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom