Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1978. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 14)

idealizációt vizsgáljuk, elemezni kell annak produktumát is, de úgy, hogy ez szerves egységet alkosson az idealizációs folyamat dinamizmusának vizsgálatával, egyébként minden absztrakt objektumot, minden modellt, esetleg minden képmást idealizáció termékének tulajdonítunk, ami természetesen nem igaz. Ez vezethet az idealizáció eredményének — ideális objektum — egy túl széles, az eszmei képmással való azonosító értelmezéséhez. E koncepció lényege abban foglalható össze, hogy a külvilág visszatükröződése így vagy úgy minden esetben idealizációval kapcsolatos. Ezzel természetesen nem értünk egyet, mert azonosítva az idealizálást, mint sajátos megismerési eljárást magával a megismeréssel, elmossa az idealizáció gnoszeológiai specifikumát. Nagyon sok hasonlóság figyelhető meg az idealizáció és a gondolatkísérlet között is, mégsem helyes a kettő azonosítása. A gondolatkísérletben szervesen kapcsolódik az absztrakció és az idealizáció. A gondolatkísérlet első lépése egy olyan idealizált objektum létrehozása, amelynek során elvonatkoztatnak a mellékes tényezőktől, miközben bizonyos, a vizsgálódás szempontjából lényeges vonatkozásait általában a maximumig (a minimumig) fokozzák (csökkentik). A gondolatkísérletnek tehát szükséges és elengedhetetlen eleme az idealizáció, az ideális és idealizált objektumok, feltételek, szituációk alkalmazása, de a gondolatkísérlet a fentiek mellett magába foglalja az idealizált objektumokkal stb. végzett műveleteket is.

4 Hasonlóan mutathatók ki az idealizáció és a modellezés különbségei

5. Nem azonosítható az idealizáció a valóság matematikai leírásával sem, vagy egy tudományban alkalmazott matematikai apparátussal, vagy matematikai egyenletek rendszerével, matematikai sémával. A matematikának valóban igen jelentős szerepe van az idealizáció, idealizálás eljárásának kidolgozásában. A matematika azonban az idealizáció alkalmazásának csak egyik — bár igen lényeges — területe. Nincs módunk a további értelmezések bírálatára, csupán jelezni kívántunk néhány olyan vonatkozást, amelyet az idealizáció gnoszeológiai jellemzésénél szem előtt kell tartanunk. Ezek után a következőképpen fogalmazhatjuk meg az idealizációnak, mint sajátos önálló gondolati eljárásnak a lényegét: Idealizáláson mint önálló gondolati eljáráson különleges ideális objektum-típusok olyan - az absztrakcióval legszorosabb kapcsolatban álló - alkotási folyamatát értjük, amely alkotási folyamatnak a specifikuma meghatározott rendezett sorok összeállítása, az idealizált objektumnak minősülő, a valóságban nem realizálható határesetre való gondolati áttérés. Az idealizálás olyan határeseteket teremt, amelyek ebben a tiszta formában a valóságban nem fordulnak elő. Például a reális gázok bizonyos tulajdonságainak és törvényszerűségeinek tanulmányozása céljából megalkották az „ideális gáz" absztrakcióját. Az ideális gáz gondolati objektum, amely idealizáció eredményeként született meg. Ebben a gázmolekulák között nem hatnak vonzóerők és e molekulák olyanok, mint a nagyon kicsiny, abszolút rugalmas golyócskák. A „reális gáz" alacsony hőmérsékleten és kis nyomáson majdnem úgy viselkedik, mint az ideális gáz. Az idealizációt gyakran nevezik a határértékképzés módszerének. Lényege a következő: a tárgy változási folyamatát, tulajdonságait vizsgálva meghatározott tendencia fedezhető fel. Feltételezzük, hogy a folyamat a meghatározott irányban vég nélkül érvényesülhet és ezzel a feltételezéssel a folyamatot mintegy továbbfejlesztjük és elvezetjük ahhoz a logikus határhoz, amely felé törekszik, de a valóságban sohasem ér el. Az idealizációnak határértékképzésként való értelmezése nem írhatja le az idealizáció folyamatát általában. A határértékképzés nyilvánvalóan jellemzi az idealizáció folyamatának egy bizonyos osztályát (úgy tűnik, nagyon lényegeset), kapcsolatos az ideális tárgyak tudományba való bevezetésével, de az ideális objektumoknak a tudományba való bevezetése megvalósulhat más eljárással is. Gorszkij írja: „Néha az idealizált tárgyakat a következő 9