Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

— az atomhéj és atommag mozgásának törvényszerűségeit; a kvan­tummechanikai mozgást, a különböző típusú kölcsönhatásait, az atommag mozgását; — az atomok és molekulák mozgásának törvényszerűségeit; az ato­mok és az atomokból felépült molekulák mozgását; — a különböző halmazok mozgásának törvényszerűségeit; a moleku­lákból felépült különböző halmazállapotok mozgását, alosztályok (gáz, folyadék, szilárd test, plazma) mozgását. a) A fizikai mozgásformák sorának sematikus ábrázolása: részecskék mozgása atomhéj és atommag mozgása atomok és molekulák mozgása halmazok mozgása kémiai mozgás b. A fizikai mozgásformák sorának sematikus cibrázolása — anyagi hordozóik feltüntetésével: részecskék mozgása (nukleon, foton, müon, stb.) atomhéj és atommag mozg. (elektron, proton, neutron) atomok és molekulák mozgása (magok, elektronok) halmazok mozgása (gázok. szilárd, amorf és kristályos, cseppfolyós anyagok) Ebben a mozgássorban is egymástól elválaszthatatlanul összefonódik egymással a fizikai és kémiai mozgásforma: — az atomhéj — és atommag mozgásánál, az atomok — és molekulák mozgásánál, a halmazok mozgá­sánál. A következőkben összehasonlítjuk ezt a megoldási kísérletet Rádi Pé­ter [28] megoldási kísérletével. Rádi a kémiai-fizikai mozgásformák osz­tályába foglalja össze az élettelen természet mozgásformáit, feltüntetve az egyedi összetettség növekedését is [29], Egy részlet ebből a mozgássor­ból [30]: elemi részek—atommagok—atomok—molekulák—makromoleku­lák. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom