Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

vizsgálja, s a kvantummechanikán alapszik. Ezek az elméletek egymást kiegészítve ugyanarra az objektív valóságra, ugyanazokra az anyagokra vonatkoznak, de különböző szempontokból világítják meg azok sajátossá­gait. A fizikai kémia a természet megismerése mellett hatékony eszköz a természet céltudatos átalakításához is. Ezért olyan nagy a gyakorlati je­lentősége napjainkban. A fizikai kémia történeti kialakulása is mutatja a kémia és fizika vi­szonyának változását, összefonódását. A XVIII. század derekán Lomonoszov foglalkozott először a kémiai folyamatok vizsgálatával a fizika törvényei alapján. Tőle származik a fi­zikai kémia elnevezés is. Viszonylag önálló tudománnyá a XIX. század második felében vált. Ebben jelentős szerepet játszott az általános gáztörvény végleges megfo­galmazása, a termodinamika alkalmazása kémiai folyamatokra, a tömeg­hatás törvényének felfedezése, a fény okozta kémiai változások vizsgála­ta, és i. t. A fizikai kémia fő gondolatát a XIX. század 80-as éveitől a XX. szá­zad elejéig abban látták, hogy összefüggéseket állapítson meg az anyagi rendszerek makroszkopikus kémiai és makroszkopikus fizikai oldalai kö­zött. Ezekben az évtizedekben, főleg a makroszkopikus sajátosságok és termodinamikai összefüggések feltárására irányult a figyelem. Háttérbe szorult az atomelmélet következtetésének összekapcsolása a makroszkopi­kus sajátosságokkal. A századforduló nagy fizikai felfedezései során, rohamosan terjedt az atomfizikai ismeretek felhasználása a fizikai kémiában, amely lehetővé tette az atomok és molekulák szerkezete, valamint a kémiai sajátosságok közötti összefüggések feltárását. Napjaink fizikai kémiáját az jellemzi, hogy az anyagok és folyama­tok makroszkopikus sajátosságainak vizsgálata mellett egyre jelentősebb a mikrorészecskék között végbemenő folyamatok vizsgálata. Általánossá vált a statisztikus módszer alkalmazása az egyes atomok, illetve moleku­lák, az elemi folyamatok sajátosságai és makroszkopikus tulajdonságai közötti összefüggések megállapítására. A kísérleti módszerek gyors fej­lődése megnyitotta az utat az anyagok belső szerkezetének tanulmányozá­sához. Az atomok és molekulák szerkezetének vizsgálatánál nagyjelentő­ségű a kvantummechanika létrejötte és fejlődése. A kvantummechanikai számítások a vizsgált jelenség mennyiségi, fizikai oldalait tárják fel, s eb­ben rejlik jelentőségük. A kémiai folyamatok minőségi oldalát nem tár­hatja fel, mivel nem rendelkezik olyan kutatási módszerekkel, melyek adekváltan tükröznék a kémiai mozgás egész specifikumát. Két szélsőséges állásponttal találkozhatunk a kémia és a kvantum­mechanika viszonyának vizsgálatában. Az egyik álláspont a kvantum­mechanikát, annak szerepét túlozza el, amely egészen a kémia tagadásá­hoz vezet. A másik álláspont tagadja a kvantummechanika jelentőségét a kémia szempontjából. Egyik álláspont képviselői sem értik meg a kémiai és fizikai mozgások valóságos viszonyát. ,,A kémikusok egy része nem látja vagy nem veszi tekintetbe azt — 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom