Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

FR. A. W. DIESTERWEG 1790—1866 DR. BIHARI JÓZSEF (Közlésre érkezett: 1974. december 20.) Sem születésének, sem halálának nincs kerek évfordulója. Nem születésének vagy halálának évfordulója alkalmából emlékezünk Diesterwegre a 19. század egyik legjelentősebb német iskolapolitikusára, a pedagógiai íróra, a publicistára. Ez a megemlékezés abból az alkalomból születik, hogy az NDK-ban kiadták Diesterweg összes műveit 12 hatalmas lexikonméretű kötetben. Olyan nagyszabású vállalkozás ez, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Tiszteletre méltó vállalkozás ez két okból is: 1. mert Diesterwegről van szó, 2. mert úgy van szó róla tartalomban és formában, hogy ez példamutató. Példamutató az alapos, pedáns filológiai munka, de még inkább figyelmet érdemel természetesen a vállalkozás tartalmi része, mert csak ilyen teljes kiadások alapján lehet a neveléstudomány fejlődését igazán biztosítani. A nagy klasszikusok tanulmányozása nélkül tulajdonképpen semmilyen pedagógiai kérdésről nem lehet szólni, tehát hozzáférhetővé kell tenni a klasszikusok életművét. Ilyen példamutató módon, ahogy ezt az NDK-ban Diesterweg kiadásával megtették. Ilyen gazdag életmű! Most látjuk csak, mert a 45 előtti, egyébként csaknem teljesen német orientálódású magyar neveléstudomány alig foglalkozott vele. (A felszabadulásunk óta is — ha nem tévedünk — csak a Köznevelésben esett szó róla.) Fináczy nagy neveléstörténeti művében Diesterweg neve sem fordul elő. Szinte hihetetlen, s mégis természetes ez. Hogy ezt megértsük, szóljunk röviden arról, hogy ki volt Diesterweg és mit akart? 1820-tól tanítóképző intézetet vezet 27 éven át. Életét a népoktatás ügyének szentelte. De éppen az ellenkezőjét csinálta annak, amit a porosz közoktatásügy elvárt a tanítóképzéstől. Diesterweg: önállóan gondolkozó tanítókat igyekszik nevelni, olyanokat, akik önállóan gondolkozó tanítványokat adhatnak majd az országnak. Ez: megbocsáthatatlan bűn. S Diesterweg bűnt bűnre halmoz: egyházi iskolák helyett világi iskolát követel és teljes iskoláztatási lehetőséget a szegény gyerekeknek is, hogy megfelelő műveltségi színvonalon egységes nemzet alakulhasson ki . . . A neveléstörténet azt mutatja, hogy életveszélyes dolog pedagógiával, iskolapolitikával foglalkozni. Mint tudjuk Ramus Pétert megölték, mert rövidebbre akarta fogni az egyetemi oktatást, Apáczait megfenye519