Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

nászleányok feltűnően kiemelkedő jellege. A vártnál jobb az úszók alsó végtagjának mozgékonysága, noha ismert, hogy az úszósport az alsó végtagot kevésbé foglalkoztatja. Lateralitás Az eredmények összehasonlítása után kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a helyzet az ügyesebbik oldal (jobb- vagy balkezesség, illetve jobb- vagy ballábasság esetében). Megjegyzem, hogy az összes vizsgált egyed ügyesebbik oldala a „jobb" oldal volt. A fiúk esetében az összes bal-, illetve jobboldali adatot feldolgozva, 55 százalékban a jobb oldal, tehát az ügyesebbik bizonyult mozgékonyabbnak. Az ügyetlenebb baloldalra 45 százalék esett, véleményünk szerint ez nem jelentős különbség. A lányok adatait hasonlóképpen öszszehasonlítva, a differencia valamivel nagyobb. Az ügyesebbik jobb oldal 60,9 százalékban bizonyult mozgékonyabbnak. Az ügyetlenebb bal oldalra 39,1 százalék esett. Összefüggések az egyes ízületi egységek mozgékonysága között A további feldolgozás arra irányult, hogy van-e a vizsgált gyermek törzs-gerinc ízületi egységében egy olyan mozgás, amely egyenes irányú korrelációt mutat a hozzátartozó összízületi egységgel. Kívánalom volt az is, hogy ez a jellemző ízületi mozgás könnyen és pontosan mérhető legyen. Ezt a feldolgozást elvégeztük nemcsak a törzs-gerinc, hanem a felsővégtag és külön az alsóvégtag ízületi mozgékonysága terén is. A törzs-gerincmozgékonyság esetében a frontális irányú bal- és jobb oldali flexió bizonyult ilyen jellemző mozgásnak. A törzs-gerinc összízületi mozgékonyságai átlagának rangsorát szembeállítottuk az oldalirányú mozgékonyság rangsorával. A 2. táblázat első oszlopa jelzi, hogy a korreláció megfelelő irányt mutatott. Az oldalirány mozgékonyság 1—20-ig rangsoroltja a törzs-gerinc mozgékonyság 94—115 fok területén helyezkedik el, az első 16 eset terjedelmében. A 17—29. helyezett általában a 63—91 fok szférájában foglal helyet, kivétel a 18. és 20. helyezett, akik előkelőbb helyre kerültek. A fentiek nyomán úgy tűnik, hogy a törzs-gerinc oldalirányú mozgékonyságából, a frontális flexióból következtetni lehet az egész törzs-gerinc összízületi rendszer mozgékonyságára. A felső végtag esetében a csuklóízület flexió-extensió mozgásából lehetett következtetni az egész ízületi egység mozgékonyságára (lásd a 2. táblázat II. oszlopát). A csuklóízületi mozgékonyság 1—17. helyezettje a felső végtag összízületi mozgékonysági átlagának 101—130 fok közötti területén helyezkedett el, kivételt képez a 27. és 29. rangsorú. A 18— 30. rangsorúak a 75—90 fok között levő szakaszon foglalnak helyet. Úgy tűnik tehát, hogy a csuklóízület mozgékonysága egyenes arányban van a felső végtag mozgékonyságával. v; 514