Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

sajtó is sokat foglalkozott e témával. Nem jutottak messzire, mert sehol sem tudták bebizonyítani, hogy e ténylegesen észlelt fénylő tárgyak (tünemények) valóban idegen világ lakóinak a küldöttei. Hogy itt ennek a témának miért adunk helyet, egyetlen oka van, hogy e „tárgyakat" sok esetben a magasban tovaszálló és fénylő meteorológiai ballonokkal azonosították. Ez lehetséges is. Mi vonatkozik az időjárásra? A 28 fokos évi közepes hőingadozás városunk éghajlatának kontinentális jellegét bizonyítja. Éles ellentét volt a leghidegebb és legmelegebb hónap középhőmérséklete között. Január 9 „zord", ezzel szemben július 13, augusztus 7 „hőségnapot" hozott, így adódott az évi 10,9 fokos középhőmérséklet, ami 0,8 °C pozitív hőmérsékleti anomáliának felel meg. Nemcsak melegben, de napfényben is gazdag volt az esztendő, mert a 2110-es napfény tartam 163 órával haladta meg a sokéves átlagot. Különösen július volt napfényben gazdag. Az évi csapadékmennyiség az országos viszonyokat tekintve szeszélyes eloszlású volt. Eger átlagmennyiséget kapott. De a havi arányok már nem felelnek meg az éppen kívánatosnak. Túlzottan csapadékos volt augusztus és szeptember, holott a szőlőtermelő vidékek e két hónap alatt inkább több napfényt igény élnének. Júliusban viszont aszállyal küzdött a mezőgazdaság. Az év időjárása a strandolás és üdülés céljaira tökéletesen megfelelt. 1968 A frontbetörések és a hőmérséklet járás Ezen esetben sem a havi átlagok grafikonja mutatná a hőmérsékletjárás változatos alakulását, mert a pentádok középértékeinek a szemléltetése alkalmasabb erre. Kinyomozható, hogy a napállástól is függő hőmérsékletjárást nagyban befolyásolják az időjárási frontok, az általuk szállított légtömegek tulajdonságai. (L. a 2. sz. ábrát.) A januári és a februári hőmérsékleti ingadozásokat az határozza meg, hogy hideg, vagy meleg légtömegek voltak-e túlsúlyban? Március második felében nem érkeztek hideg légtömegek, fokozatosan erősödött az enyhülés. Április közepén egy arktikus betörés visszavetette a hőmérséklet emelkedését. A júliusi feltűnő felmelegedés egyik okozója egy szubtrópusi melegfront. Az őszi hónapok utolsó harmadában is közrejátszottak a hideg légtömegek a hőmérséklet zuhanásában. Hazánk éghajlati törvényszerűségének megfelelően legmelegebb volt július, illetve leghidegebb január hó. Jelöljük ki ez alkalommal is a téli és a nyári félévet. A 10 fokos napi átlagot vesszük alapul. A téli félévet 1967. november 1-től vehetjük, amint arra a múlt évi vizsgálatkor utaltunk is. Ez az időszak teljes sort adott március 20-ig, majd pár napi megszakítás után április 8-ig folytatódott. E napokkal együtt a téli félév 151 napot tett ki. A nyári félév április 9-től hosszan, november 7-ig elhúzódott, amit csak 6, ebbe a sorba 488