Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)
A nyári időjárás főbb vonásai Kiéleződtek az ellentétek. A júniusi hőcsökkenést júliusban hőség és aszály követte, augusztus a hosszú szárazság után a felhőszakadások gyakoriságával tűnt ki. A kalászosok idő előtt beértek. A kapás növények megérezték a szárazságot, fejlődésben visszamaradtak. Ami jó a szőlőnek, vagyis az aszály, az nem használ a kukoricának. 54 000 hold kukorica-ültetvényből 10 000 hold — országos viszonylatban — csak silózásra lesz alkalmas. A paradicsomból pedig 500 vagon kiesés lesz a becslés szerint. Ez a nyár — más szempontból — igazi meleget hozott a strandolok örömére. A közel 7 hetes hőséget 1—1 atlanti zivatar szakította meg csupán. A sokévi tapasztalat évente 20—23 hőségnappal számol, most 25-öt észleltek. Ősz Szeptember. Kellemes „őszelő" időszak. Mind a hőmérséklet alakulását, mind a csapadék járást tekintve 3 részre osztható e hónap. Az első dekád a nyarat idézte a 20 °C feletti napi középértékekkel. Nyári napok követték egymást, de a mérhető csapadék alig tett ki 1 mm-t. A második időszak csapadékosnak bizonyult, 20 °C alatti napi középértékekkel, sorozatos zivatarokkal. Az utolsó dekád szárazabb jellegűnek bizonyult. Két napon 25 °C fölé emelkedett a maximum. A nyárias napok melegének hatására szökött magasra, 18,0 fokra a havi középérték. Ami semminek nem kedvezett, a csapadékmennyiség a törzsérték kétszeresére emelkedett. Nem kedvezett sem az őszi betakarítási munkáknak, sem a szőlőnek. A dél-hevesi hónapvégi jégverés Eger határát elkerülte. Október. Országszerte napos, meleg és szokatlanul száraz időjárás uralkodott. Eger időjárásáról is ezeket lehet leírni. Az első két dekád napi középértékei 10 és 15 °C között ingadoztak. A hóvégi időszak lehűléssel kezdődött, amit egy 18-án betört hideg-tengeri beáramlás idézett elő. 24 óra alatt 6 fokkal csökkent a napi átlag. Egy heti hűvösebb időjárás után kiegyenlítetté vált a hőmérséklet alakulása. A hónap elején és végén volt kevés csapadék, összege az átlag alatt maradt. A hónap közepe körül, a szárazabb napok alatt pótolni lehetett a mezőgazdasági lemaradást. Beérett a szőlő, zavartalanul folyt a szüret, a talajelőkészítés. A 20-i és 21-i két fagyos nap nagyobb kárt már nem tehetett. A „vénasszonyok nyara" a 162 napfényes órával alkalmasnak bizonyult bükki túrázásra. November. A hónap elejétől kezdve a végéig szinte egyenletesen esett a napi középhőmérséklet, ez 12 °C különbséget adott. Az első dekád alatt többször 10 fokot is meghaladta a napi középérték. Ugyanakkor alig esett mérhető csapadék. A második szakaszban a havi átlagnak megfelelő hőértékek mutatkoztak, de a csapadék ekkor sem volt számottevő. 486