Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

torlaszokká emelte. Füzesabonyban befújta a váltó berendezést, ilyen okok miatt késtek a vonatok. De pontatlanok voltak ekkor az autóbuszjáratok is. A Mátrában 1 m-es hótorlaszok emelkedtek. Országszerte az 1966/67. évi tél leghidegebb napja január 10-e volt, de Egerben 11-én reggel észlelték a legalacsonyabb hőmérsékletet. Február. Enyhülő téli hónap. Az első két dekád alatt 0,0 °C alatt jártak a napi átlagok, amikor még 1—2 zord, illetve téli nap mellett csak fagyosakat jegyezhettek fel. 17-ével zárult a keményebb tél, —10,2 fokos hideggel. A télies jelleg ezután is megmaradt, hiszen a hótakaró csak 27-én bomlott foltokra, bár a csapadékos napoknak csak a fele volt havas. A közlekedést az első dekád alatt a sűrű köd is gátolta. 22. és 25-e között Európa-szerte orkán sepert végig, ez Egerben is éreztette hatását, éspedig 22-én, amikor 7-es erősségű, 24-én pedig 6-os szélroham szaladt át a városon. Megyénkben emberéletben nem esett kár. Budapesten 120 km-es sebességet mértek. Ám az Északi-tenger vidékéről 343 eltűntről emlékezett meg a napi sajtó. Az évszak összefoglaló képe: Ez a tél átlagában normálisnak nevezhető, hiszen a hideg súlypontja januárra esett. Ha februárban 1—1 zord napon vissza is tért a keményebb hideg, az enyhülés utána fokozódott. A Bükkben és a Mátrában kedvezett az időjárás a téli sportnak. Tavasz Március. Igazi tavaszelő hónap. Téli napot egyet sem, fagyosat is mindösze hatot észleltek. Országszerte enyhe idő járt. A havi átlagos hőmérséklet 6,6 °C, ami 1,7-del magasabb a sokévi átlagtól. A hónap folyamán beözönlő frontok számszerűleg ezt nem látszanak igazolni, hiszen 12 hidegbetöréssel szemben csak 7 melegfront érkezett légterünkbe. A 8-án és 9-én betörő nyugati-délnyugati közül az utolsó a szubtrópusról érkezett, s 10—11 fokos napi átlagot eredményezett. Ezzel szemben a 18-án betört hideg légáramlás 2,0 fokra csökkentette a napi átlagot. A 20-án megismétlődő arktikus front csak fokozta a hideget. De a 22-én érkezett meleg légáramlás gyökerében megváltoztatta az időjárást. (Csillagászati tavasz kezdete.) 21-én reggel még —1,5 fokot jegyezhettek fel, ezzel szemben 22-én délben már 15,5 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A sok csapadékos nap ellenére is kevés eső esett. A napsütéses órák száma közel járt az átlaghoz. Mint az országban mindenfelé, úgy nálunk is gyakran fújt az erős, viharos szél. A hó végén jelentkező felmelegedés hatására az almafák rügyei megduzzadtak, a megelőző permetezést a gyümölcsösökben el lehetett végezni. Április. Amíg országos viszonylatban a havi középhőmérséklet a sokévi átlag alatt maradt, Egerben fél fokkal fölötte zárult. (11 °C.) Az egyes napok középértékei ez alatt és felett 5—5 fokkal ingadoztak. Ez megfelelt április jellegének. Tipikus tavaszi hónap, alatta sem téli, sem nyári napot nem észleltek. Reggeli fagyot is csak három ízben mérhettek. 31* 483