Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

bői, ami abban áll, hogy bár az azonosító absztrakció segítségével is lehet „absztrakt tárgyakat" elkülöníteni a filogenezis síkján — az izoláló absztrakciónak ezzel szemben van egy új momentuma is, mégpedig, hogy az elvonatkoztatott sajátosságok, tulajdonságok „eltárgyiasulásának" folyamatát is magában foglalja. Ez pedig lényeges ismérve az izoláló absztrakciónak, a meghatározásunkban ezért helyet kell kapnia. Tehát az absztrakció ezen típusa elsősorban „absztrakt tárgyak" [11] képzéséhez vezet (fehérség, egyenesség stb.), míg az azonosító absztrakció a már kialakult „absztrakt tárgyakat" különíti el. (Az izoláló vagy analitikus absztrakciót nevezik formális absztrakciónak is.) Az „absztrakt tárgyak" lényegében kettős absztrakcióval jönnek létre, amely azonban együtt jelentkezik: egyrészt elvonatkoztatunk a többi ismertetőjegytől kiemelve a keresett jegyet (jegyeket), másrészt az adott jegyet (jegyeket) elvonatkoztatjuk a dologtól, melynek tulajdonsága. Igen gyakran az izoláló absztrakció segítségével a dolog lényegének, szükségszerű kapcsolatainak a visszatükrözésére törekszünk. A lényeg izolálása ugyanis előfeltétele differenciálásának, a lényeg és jelenség öszszefüggésének feltárása pedig nem valósulhat meg a lényeg differenciálása nélkül. Ennek megvalósítása csak akkor lenetséges, ha a megismerés megfelelő szintjén élünk az izoláló vagy analitikus absztrakcióval. Ott van meg a lehetőség, ahol a lényeg és jelenség elválasztható, ahol a lényeges ismertetőjegyek kiemelhetők, hisz a lényeg a lényeges ismertetőjegyeken keresztül közeli thető meg. Azt már az előzőekben tisztáztuk, hogy milyen alapon, és hogyan választjuk ki a lényeges ismertetőjegyeket. Ehhez még annyit kell kiegészítésül hozzátenni, hogy a lényeges ismertetőjegyeknek két típusát szokás megkülönböztetni: Egyrészt azokat, amelyek csak adott vonatkozásban lényegesek, másrészt amelyek különböző vonatkozásban egyaránt lényegesek. A lényeg feltárása szempontjából ez a megkülönböztetés rendkívül fontos. A lényeges ismertetőjegyek az izoláló absztrakció során átalakulnak „absztrakt tárgyakká" (absztrakt entitásokká). Az absztrakció során először a lényeges ismertetőjegyeket elvonatkoztatjuk a többi ismertetőjegytől, amelyektől eltekintünk, majd az így kiemelt lényeges ismertetőjegyeket, elvonatkoztatjuk a dologtól, amelynek különben elválaszthatatlan tulajdonsága. Ezzel mintegy „eltárgyiasulnak" a lényeges ismertetőjegyek [12] (Természetesen ennek feltétele, hogy tudjuk, melyek a lényeges ismertetőjegyek — ezt viszont csak „post festa" tudjuk eldönteni.) A lényeget tehát először „absztrakt tárgyként", „absztrakt entitásként" ragadjuk meg. így az izoláló absztrakcióval a dolog lényegét, természetét megtisztíthatjuk a jelenségtől, azáltal, hogy az izoláló absztrakció az elvonatkoztatott jegyeket mint anyagi hordozóktól elvonatkoztatott absztrakt tárgyakat tekinti. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden izoláló absztrakció eredményezi a lényeget, még ilyen „absztrakt tárgy formájában sem, mert a lényeg megragadása mindig megköveteli ugyan az izolálást, de nem minden izoláló absztrakció eredménye a lényeg. Például a dolgoktól izolálható a piros szín, ebből megalkotható a „pirosság", ami absztrakt objektum, aminek a tulajdonságai szintén megragadhatók, de ez mégsem a dolog lényege. Ugyanígy az izoláló absztrak47