Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

egyben bizonyíték is az említett megállapításokra. Tehát az a tény, ho^y harmadik lépcső területén annak képződése idején nem halmozódott fel bükki eredetű kavics, azzal magyarázható, hogy az északra elhelyezkedő utólag magasra került kavicstakaróval fedett miocén tönkfelszín szolgáltatta az idegen kavicsot. Tehát a harmadik lépcső területére érkező kavics csupán az északabbra elhelyezkedő utólagosan kiemelt miocén kavicstakarókat bizonyítja. Pliocén A pliocén felszínalakulásai közvetlenül meghatározták a mai morfológiai kép nagy vonásait. Vár-hegy (669 m) 5. ábra A Bükk hegység miocén végi ferdére állított helyzete és a pliocén—pleisztocén felszínfejlődési metszet (ÉNy—DK) A — A torton-szarmata időszakban féloldalasan kiemelt fedett miocén tönkfelszín maihoz viszonyított magasság értékei. (Fedőtakarót nem számítva) B — A miocén tönkfelszín feltételezett lepusztulási mértéke a pliocén végére (m-ben) C — A pliocén hegyláblépcső lepusztulás-szintje a — A miocén tönkfelszín eredeti DK-es dőlési irányt bizonyító irányok kimutathatók a felszínen (bércek és lápák a Magas-Bükk területén) b — A Magas-Bükk déli szomszédságában agyagpala térszínen és a Kőlyuk— Galya—Felső-Csákány—Vár-hegy vonaltól délre rövid szakaszokon kimutathatók az epigenetikusan átöröklődött ÉNy—DK-i irányú völgyek c — A pliocén hegyláblépcső néhány fő völgye megőrizte a DK-i irányt M = A miocén tönkfelszín maradványa P — A pliocén hegyláblépcső PT — Pleisztocén lineáris denudáció szintje •468