Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

Az első pleuralis ideg, a dúc elején alul ered. Vízszintesen előre induló, közepesen fejlett ideg. Rövid szakasz után kettéágazik. Kisebbik ága meredek ívvel hajlik föl az izmok között és középtori középtáji izmokba érkezik. A nagyobbik ága majdnem párhuzamosan hajlik fölfelé az előbbivel. Ez az ág azonban jóval magasabbra emelkedik és dorsalis helyzetű torizmokba hatol be. Az első csípőideg. A dúc közepe táján, az első pleuralis ideg mögött ventralisan ered önállóan. Vékony, függőlegesen haladó ideg. A középső csípőideg. Ugyancsak önállóan eredő, vékony és függőlegesen húzódó ideg, mely a középtáji csípőizmokba fut. A második lábideg. A második dúcnak a szárnyideghez hasonlóan fejlett idege. A dúc végén ventrolateralis helyzetből ered. Hátra és lefelé nyomul a láb irányába. Megfigyelt ágai: a csípőideg, a második csípőideg, az ívszerű torideg és a hátulsó csípőideg. A felsorolt idegek mind a csípő tájék izmaiba jutnak, esetleg továbbhúzódnak, lefelé a láb izmaiba. Kivételt képez az ívszerű torideg, amely amellett, hogy a csípő izmaiba is juttat vékony idegeket, fölhajlik a középtorba és odaküldi végágait. A laterocaudalis ideg. A dúc végéből eredő vékony ideg, amely farki irányba indul el, azután pedig a test oldala felé hajlik. A második középideg. A második tordúc legvégén dorsalisan és középen eredő vékony magányos ideg. A harmadik tori dúc. A hengeres dúctömeg középső része, mely előre húzódott a középtorba. Benyomatok, vagy barázdák nem jelzik határát az előtte és az utána következő dúccal, csupán kilépő idegei tájékoztatnak helyzetéről. A második szárnyideg a harmadik tori dúc igen fejlett idege. A dúc végét dorsolateralisan hagyja el. Enyhe emelkedéssel húzódik hátra a középtor végéig, ahol azután meredeken hajlik oldalra, miközben fölfelé emelkedik az utótori izmok között a szárny irányába. Jól megfigyelhető vékonyabb ágai: a második szárnyideg első ága, a második szárnyideg második ága és a tulajdonképpeni szárnyideg, amely a szárny tövénél belép a szárnyba. A harmadik lábideg. A harmadik tordúcnak szintén fejlett idege. A második szárnyidegtől jóval lejjebb ventralisan lép ki a dúcból. Enyhe hajlattal jut át a középtor területéről az utótorba. Az utótorba azután körívszerűen hajlatot ír le és úgy érkezik a harmadik láb csípőjének izmai közé, majd tovább fut caudalisan a lábba. A harmadik lábideg ágai: a felső csípőideg, az alsó csípőideg és az ívszerű utótorideg. Ezek az idegek lényegében olyan elrendeződést mutatnak itt, mint a második lábideghez tartozó mellékágak. Az ívszerű utótorideg mellékágai, a harmadik láb hátulsó csípőidege és az utótor végideg jól követhetők. A ventralis hosszizmok idege. Önállóan eredő, közepes vastagságú ideg. Dorsocaudalisan indul el a dúcból és a ventralis connectivumokhoz hozzásimulva húzódik hátra, egészen az utótor végéig. Ágai az utótori dorsalis idegek, valamint az összekötő ideg. 29 449