Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

ábra: Életforma-diagram elemek már erősen lecsökkennek, 10 százalék alatt maradnak. Az életformát illetően a lomberdőkben a hemikriptofiták uralkodnak, mintegy 50— 60 százalékkal. A tajgán, árterületeken, a hidato- és helofita növények száma a kiemelkedőbb. (8. ábra.) Vegetációtörténeti vonatkozásban a terület nagy hasonlóságot mutat a hazai posztglaciális fenyő-nyír és mogyoró korszakok növénytakarójával. A preborealisban {10 000—9 000 év) ,,erdei fenyő nyír fázis"-ban jelentek meg hazánkban a Tilia, Quercus és Corylus fajok, jellemzőek voltak a nyíres erdei fenyvesek, majd hársas erdei fenyves társulás alakult ki. A Csuvasföldön ezek mind jellegzetesek. A mogyoró vagy boreális korban (9—7000 évig) egyes hazai homokos területeken, mint pl. a gödöllői dombvidéken, szil-, juhar-, kőris-, s hársastölgyes társulások alakultak ki. Talán a posztglaciális időszak 7000 événél találjuk meg ezt a képet a magyarországi növénytársulásban, Komlódinak a pollenanalizise alapján, mely hasonlít a Csuvasföld jelenlegi vegetációjához. {9. ábra.) Uralkodó fák ebben az időben hazánk területén: Pinus, Betula, Quercus, Tilia, Ulmus, Corylus és Alnus fajok. A Csuvasföld jó lehetőséget ad a vegetációtörténeti összehasonlító tanulmányokhoz. Összefoglalva: Botanikai szempontból egy olyan érdekes területet volt módunkban tanulmányozni, ahol találkozik egymással a kelet-európai lomberdő, a déli tőzeglápos tajga, az erdőssztyepp, a sztyepp. Ha néhol keverednek is fajaik, jól megélnek egymással vagy egymás mellett. Mindez a változatosság egy kis területen viszonylag egyhangú felszínformák 441