Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK CSUVASFÖLDÖN DR. SUBA JÁNOS—MILKOVITS ISTVÁN i ; (Közlésre érkezett: 1974, december 20.) 1973 júniusában 3 hétig tartó tanulmányúton vettünk részt a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban. Az utazásra az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Csebokszári Jakovlev Tanárképző Főiskola kőzött történt megállapodás alapján került sor, mely a III. éves hallgatók csere-terepgyakorlatára vonatkozott. A tőlünk távoli Csuvasföld sok botanikai érdekességet és változatosságot mutató vegetációjának ismertetése mellett, néhány olyan jellegzetességet szeretnénk bemutatni, melyek összefüggésbe hozhatók hazánk növénytakarójával is. Csuvasia Moszkvától mintegy 5—600 km-re Keletre fekszik, a Volga folyó középső szakaszánál, mely innen kezdve kanyarodik Dél felé. Az északi szélesség 55°-a területének közepét szeli át (ez megfelel Dánia és Skócia helyzetének), észak-déli irányban a 47-es hosszúsági kör vágja ketté. Határaival szomszédosak a Mari, Tatár, Mordvin Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságok és az Orosz Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság. 1920-ban alakult meg, mint autonóm nemzeti terület, 1925 óta autonóm köztársaság. Területe 18 300 négyzetkilométer, lakossága az 1959-es évek adatai alapján 1,1 millió. Lakói csuvasok, tatárok, mordvinok és oroszok. Fővárosa Csebokszári. Területének 35 százaléka erdő. Felszíne hullámos, alacsony dombvidék, 120—250 m tengerszint feletti magasságú. Igen gyakoriak rajta a vízmosásos, eróziós mély árkok. Ennek oka az, hogy felszínének nagy részét könnyen lepusztuló homokos podzol talajok borítják. A talajtípusok százalékos aránya: erdei podzol 42% gyepes podzol 17% összesen: 59% egyéb podzolosodott talaj 14% összes podzoltalaj: 73% 27 417