Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

fejlettségi fokon álló társadalomban élő emberek köznapi tudata elsősorban létviszonyaik által meghatározott. Ennek alapján „különböző társadalmi osztályok köznapi tudata, érzelmi beállítódása lényeges eltéréseket mutat" [6], mely közvetlen kapcsolatban van érdekeikkel. A szocialista társadalom építése, az osztályok közeledése mégsem jelenti automatikusan köznapi tudatuk homogenizálódását is. Ezért vizsgálni kell ,, . . . az alapvető osztályokon belüli elkülönüléseket is, melyeket a munka- és életkörülmények, vagyis a munka társadalmi szervezetében elfoglalt hely, a kereseti viszonyok, a társadalmi státusz, a művelődési viszonyok, település, környezet, életforma stb. magyaráznak" [7]. Figyelembe kell venni azt is, hogy a szocialista társadalom nem egyszerre adott, nem is homogén módon fejlődik, lehetnek -viszonylag előreugró és lemaradt területei is. így egyes meglevő negativ tudattartalmak nemcsak a műit maradványaiként létezhetnek, hanem bizonyos létviszonyokhoz is kapcsolódhatnak, ezért nem minden tudati problémát lehet a „tudat szférájában" megoldani. Lenin felhívja figyelmünket arra is, hogy a szocialista társadalomban élő emberek gondolkodására a tőkés környezet társadalmi viszonyai és eszméi is jelentősen hatnak. A köznapi tudat szubjektuma tehát mindig a társadalmi viszonyok által meghatározott egyén, a köznapi tudat mégsem: „ . . . individuális képesség (nem a józan ész képessége), s nem individuális pszichikai állapot, hanem a valóság tükröződése, s az abban való eligazodás kollektív eszköze. Nem az egyénre, mint individuális lényre, hanem mint közösségi szubjektumra vonatkozik, pontosabban a mindennapi tudat az emberek mindennapi életét szabályozza, elsősorban mint közösségi tudat, ezen belül is, mint átlagtudat funkcionál" [8]. Ennek alapján a köznapi tudat szorosan kapcsolódik a mindennapi élettevékenységhez, fő funkciója tehát a mindennapi életben való eligazodás, annak tükrözése és szabályozása, s itt a visszatükröző és reguláló funkció még szorosabb kapcsolatban van, mint a társadalmi tudatformák elméleti szintjeinél. Az eligazodáshoz a társadalom minden tagjának szüksége van a köznapi tudat egy bizonyos minimumának elsajátítására, amely lehetővé teszi, hogy mint a közösség tagja létezzen, tevékenykedjen. Ilyen ismeretek például: a nyelv, elemi szokások, általánosan használt eszközök ismerete, s bizonyos tudományos objektivációk elemeinek elsajátítása. A köznapi tudat funkciójánál fogva szoros kapcsolatban van az ember lényegi tevékenységével, a munkával, viszonyuk azonban történetileg változott. A tőkés társadalom előtti formációkban a termelő tevékenység nagy részének végzéséhez elég volt a köznapi tudat; a modern gyáripar fejlődése, különösképpen pedig a tudományos technikai forradalom kibontakozása következtében ma már egyre kevesebb munkatevékenységhez elegendő. A köznapi tudat nemcsak a munkában játszik szerepet, vezérli az embereket a családban, a kölcsönös emberi kapcsolatokban, s minden élettevékenységben. Nem elég azonban azt mondanunk, hogy a valóságban való eligazodást szolgálja, mert a tudomány által vizsgált valóság és a köznapi tudat „valósága" nem teljesen esik egybe. A tudomány az objektív valóság lé27