Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A KÖZNAPI TUDAT ELLENTMONDÁSOS TERMÉSZETE DR. TÓTH VILMOS (Közlésre érkezett: 1974. december 11.) A köznapi tudat fogalmával — bár eltérő megnevezéssel — szinte minden filozófiában, illetve majdnem minden jelentősebb filozófus gondolatrendszerében találkozunk. Napjainkban talán még gyakrabban szerepel e fogalom tudományos cikkekben, előadásokban, a politikai agitáció során, s általában a társadalmi tudat vizsgálatának és formálásának minden területén. Ha mélyebben megvizsgáljuk a fogalom tartalmát, nyilvánvalóvá válik, hogy igen eltérően értelmezték a filozófia fejlődése során, de napjainkban sem egységes tartalmának s funkciójának, társadalmi szerepének megítélése. A leggyakrabban használt kifejezések — köznapi tudat, mindennapi tudat, primitív tudat, naiv tudat, népi tudat, józan ész, közönséges tudat —• alapján is kimutatható két szélsőséges, egyoldalú értelmezés gyakori jelentkezése, mégpedig a köznapi tudatnak primitív tudat, illetve józan ész jellegű felfogása, bár mindkét értelmezésnek van pozitív magva, kifejez valamilyen tényleges tartalmat. A köznapi tudatnak a primitív tudattal való azonosítása nem elfogadható, de köznapi tudatunk és a primitív népek gondolkodása sok közös vonással rendelkezik, mint például a gondolkodás gazdaságossága, tárgyias jellege, a gondolkodás és gyakorlati tevékenység közvetlen kapcsolata. Mindkettőben fontos szerepet játszik a természet antropomorf szemlélete, vagy más szóval, a természeti erők megszemélyesítése. E vonás nyilvánul meg abban, hogy az ember a természeti jelenségeket emberi tulajdonságokkal ruházza fel, s emberi magatartásformákat tulajdonít nekik. A köznapi tudat és primitív gondolkodás közös vonásai azonban nem azonos módon vannak jelen a különböző fejlettségi szinten álló népek gondolkodásában, s azonosításuk azért sem elfogadható, mert ezen értelmezés alapján a köznapi tudat, mint megszűnőben levő, teljesen „meghaladható" gondolkodásmód jelentkezne. E felfogás csak a gondolkodás szintjét nézi, nem veszi figyelembe a köznapi tudat funkcióját, s nem ismeri fel, hogy a köznapi tudat a társadalmi tudat struktúrájának állandó alkotó eleme. Már M. Heidegger is megfogalmazza, hogy „A mindennapiság és primitivitás nem fedi egymást. A mindennapiság sokkal inkább a meglét módozata akkor is, sőt kiváltképpen akkor, ha a meglét magasan fejlett és differenciált kulturában mozog. Másfelől a primitív meglétnek is megvan a maga lehetősége a nem mindennapi létre" [1]. 25