Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

MIROSLAV KRLEZA MAGYAR IROD

ALOMISMERETE DR. LŐfiöS ISTVÁN (Közlésre érkezett: 1974: december 15.) Miroslav Krleza magyarság-ismeretének fontos alkotóeleme a magyar irodalom egészéről és annak egyes képviselőiről, különböző időben és formában közreadott vélekedéseinek összessége. Gondolunk itt Adytanulmányára éppúgy, mint a napló jegyzetekben található mondatnyi utalásokra, de az életmű szépírói szférájából való adatokra is. A probléma tüzetes vizsgálata mindenképp hasznos és fontos is, hisz ezek az adalékok nem csupán az író műveltséganyagát motiváló elemekként kezelendők, hanem olyan tényezőkként is, amelyek valamilyen formában az életmű létrejöttében szerepet játszottak, sőt az írásművek életanyagának is jelentős alkotóelemei lettek. Ez utóbbi megállapítás indoklásaképp idézzünk is néhány adatot. Krleza Zászlók (Zastave) [1] című regényének második fejezetében (Joja Glinában és Kamill a Hungaricumban) [2] az ifjabb Kamill Emericzy szobájában tartott rendőri házkutatás leírásában olvasunk arról: milyen könyvek találhatók a báni tanácsos gimnazista fiának könyvtárában. A leírásból kiderül: a francia és horvát nyelvű művek mellett, ott találjuk néhány magyar szerző egy-egy kötetét is, nevezetesen Mikszáth, Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Molnár Ferenc könyveit [3]. Korábbi, jóval a Zászlók megjelenése előtt írott Krleza-művek is kínálnak hasonló példát, mindenek előtt a Glembay-ciklus prózai kötetének egyik novellája, a Krizsovec Iván (Ivan Krizovec) című. „A várfalról távolban — olvassuk az elbeszélés egyik passzusában — a Dráva kékes ködbe vont vonala látszott; s miközben tekintete a ködlő drávai távlatba révedt, Krizsovec doktor messzetűnt magyar ifjúságán tűnődött. Amikor még odaát, a Dráva balpartján, véget nem érő hexametereket magolt: Kisfaludy Mohácsát, a szigeti Leonidasról, Nikola Subics Zrinszkiről, Vörösmarty párduckacagányos Árpádjáról .. ." [4], A novella egy másik helyén Ady Endre neve és lírája is felbukkan, éspedig mint a Krizsovecet ért magyar szellemi hatások egyike: „Reynolds portréi, Rahmanyinov egy holland zongoraművésznő előadásában, Ady Endre lírájának első sikerei — ez volt az a . . . légkör, amelyben keresztesi Keresztes Iván doktor tündökölt a patinás nevű esztergomi érsek autentikus sarjának misztikus fényében" [5]. Tudunk arról is, hogy a lírikus Krleza oeuvre-jében is felvillannak a magyar irodalmi inspiráció nyomai. 1958-ban Vujicsics D. Sztoján fi14* 211