Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

hadbalépését tartották fontosnak. Azt hitték, hogy a Szovjetunió megsemmisítése felszámolja a bolsevizmus veszélyét, a forradalmi elemek frontraküldése, azok fizikai megsemmisülését eredményezi és nem utolsó sorban szédítette őket a koncon való osztozkodás reménye. Elkövetkezett a magyar történelem egyik legsötétebb és legszégyenteljesebb korszaka. Horthyék a háborúhoz megbízható hátországot akartak, ezért mindent elkövettek, hogy az országban néma csend legyen. Ügy biztosították ezt, hogy minden olyan erőt, amely a háborús politika ellen fellépett, némaságra kényszerítették. A terror, amely addig is a rendszer fennmaradásának legfőbb eszköze volt, most minden korábbinál nagyobb lendületet kapott. Kommunisták, baloldali szociáldemokraták, a rendszerrel szembenálló hazafiak ezreit börtönzték be és internálták — Heves megyéből is. 1941ben vitték el először Ankli Józsefet és Balázs Ignácot Miskolcra, majd visszaengedték őket. Később 1941 szeptemberében ismét elvitték Hajnal Mihály, Bóta Bernát, Balázs Ignác elvtársakat. A zsidótörvény végrehajtása is megindult. Az itthonmaradókra még nagyobb feladat hárult. A fő törekvés az volt, hogy a párt legalitását megtartsák, gyűjtöttek az elvtársak megsegítésére és személyi agitáció kereteiben, a moszkvai hírek alapján igyekeztek az emberekben a felszabadulás hitét ébrentartani [54]. Az 1943 februári események, a sztálingrádi csata kimenetele megélénkítette a mozgalmat. A hitlerista vezérkart és szövetségeseit megdöbbentette ez a vereség. A fasiszta blokkban megindult a bomlás. A magyar uralkodó osztály azonban változatlanul kitartott népellenes politikája mellett. Bármennyire hűséges szövetségese akart is maradni a fasiszta Németországnak, 1944. március 19-én a németek megszállták az országot. Az 1944-es esztendő a Heves megyei dolgozó nép számára még súlyosabb helyzetet teremtett. Március 21-én a rendőrség betiltotta az SZDP működését, a helyiséget lezáratta. Ugyanakkor a belügyminiszter kiadott egy titkos utasítást, melyben a kommunista-gyanús elemek letartóztatását rendelte el [55]. A rendeletnek megfelelően 1944. április 4-re virradóra az egri rendőrség 21 kommunista és baloldali egyént tartóztatott le, akiket Ricsére szállítottak. Ricséről 1944. július 14-én szabadultak egy rövid időre, de szigorú rendőri felügyelet alatt álltak. Az év elején megjelent kormányrendelet tovább növelte a parasztság terménybeszolgáltatási terhét. Ugyanakkor jelent meg a kormánynak a munkabéreket megállapító és a mezőgazdasági munkakényszerről szóló rendelete. A rendeletnek megfelelően minden mezőgazdasági munkavállalónak szerződést kellett kötnie. A rendelet kimondta, hogy aki ennek nem tesz eleget, azt internálják és munkatárborba szállítják. Ez széles körű ellenállást váltott ki a megye szegényparasztságának körében, mivel a munkabért ,,a mezőgazdasági munka- és cselédbéreket a vonatkozó rendeletek alapján a vármegyei munkabér-megállapító bizottság az 1943. év július hó 1-i állapotnak megfelelően állapította meg" [56]. Heves vármegye alispánjának jelentése 1944 februárjában arról számol be, hogy ,,a napszámbérek mindenütt felülmúlják a hatóságilag meg20