Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

tetlenségét éppen úgy szimbolizálja ez a képi jelelem, mint azt a tényt, hogy sohasem részrehajló (Vö. Kircher, Oedipus, Roma, 1652. II. 500.). Az igazságot jelképező ábrázolásokban tovább vállalta ez a képi elem eredeti szimbolikus jelentését és közlő értékét. Jól mutatja ezt Comenius képe, ábrázolása is az Orbis Pictus lapjain. Comenius csak utal ennek a képi elemnek szimbolikus jelértékére: a képhez társított szövegben ugyanis csak ezt olvashatjuk: az igazság megtestesítője (a női alak) négyszegű kövön ül: állhatatos, elveiben megingathatatlan. Ez a négyszegű, tömör, szilárd kődarab, mint rajzi elem és jelképi eszköz árnyaltabb jelentéseket is hordozott egyes ábrázolásokban: Pierius szerint (Hieroglyphica 1626. Cap. XXII.) már általában az állandóság, a tartósság, az állhatatosság, a megrendíthetetlenség elvont fogalmakat volt hivatva az absztrakciók szintjéről átemelni a konkrét szférákba (vö. 14. kép). Boudard művében (Iconologie, 1759. III. 109. 1144.) a cubus, a négyszegű kő más képi elemekkel (oszlopok, feketeruhás női alak) társítva az emberi állhatatosság és elvi szilárdság jelzésének a szerepét vállalja (vö. 15. kép). Azt is megfigyelhettük a közölt képeken, hogy az egyes képi, rajzi elemeknek, jelképszerű formáknak nemcsak önmagukban van jelző, közlő értékük, hanem több képi, rajzi elem összekapcsolásában megvalósuló jelzésrendszerben is. Amikor az ókor embere és művésze képileg is megszemélyesítette az igazság fogalmát, a görögök Themisz, a rómaiak Justitia istenasszonyt ábrázoló női alakot állították az ábrázolás központjába. Később az erényeket (bátorság: Fortitudo; bölcsesség: Sapientia; mértékletesség: Temperantia; a szorgalmasság: Diligentia; igazságosság: Justitia), s az egyes tudományokat (dialectica, retorica, medicina, jus canonicum, jurisprudentia) megjelenítő allegorikus és szimbolikus ábrázolásokban is a fia15. kép 204