Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

A komplex táj megismerést biztosító, az objektumokhoz kapcsolódó ismeretanyagot a „Szöveggyűjtemény" című részben bővebben írom le. Ezenkívül a dolgozat tartalmaz egy különálló útvonal- és térképvázla­tot, valamint az útvonalon szerzett ismeretek rögzítését szolgáló feladat­lapot. Az útvonalon található néhány értékes látnivalóról készült fénykép­pel szeretném érzékeltetni, milyen sok új ismeret szerzésére nyújt lehe­tőséget az Eger—Bélapátfalva—Szilvásvárad útvonal jól megtervezett be­járása. Megvalósításához azonban szükség van a kirándulást vezető ne­velők jó felkészülésére. Ezt szeretném segíteni dolgozatom megírásával. A földrajzi tanulmányi kirándulások módszertani áttekintése A tanulmányi kirándulás a korszerű oktató-nevelő munka elenged­hetetlen tartozéka. Kirándulások során a tanulók sokoldalúan ismerik meg a bennünket körülvevő világot, a természeti és társadalmi jelensé­gek dialektikus kapcsolatát. Élményekkel alátámasztott ismereteiket sok­kal tartósabban rögzíthetik. A tanulmányi kirándulások lehetővé teszik a tanulók sokirányú képzését, nevelését. Fejlesztik a tanulók megfigyelőképességét. Összefüg­gések feltárásán keresztül helyes gondolkodásra nevelnek. Lehetőséget nyújtanak arra is, hogy elmélyítsük a hazaszeretet érzését. Az erkölcsi nevelésnek is tág teret nyújt a tanulmányi kirándulás. Lehetőség nyílik munkára nevelésre is. Közbeiktatott üzemlátogatás so­rán a fizikai munka megbecsülésére, megszerettetésére neveljük ta­nulóinkat. Segítséget nyújthat egy-egy szakma megismerésére a pálya­választásban is. Nevelési feladatok megvalósítására különösen alkalmas. A valóság közvetlen megfigyelésével, az elméletben tanultak alkalmazásával, a ta­pasztalatok segítségével végrehajtható általánosításokkal dialektikus ma­terialista világnézetre nevelünk. A hazai tájak szépségeinek és városaink műemlékeinek, épület­együtteseinek bemutatása esztétikai érzésüket fejleszti. Az erkölcsi és az akarati nevelést támogatja a kiránduláson szükséges közösségi ér­zés, segítőkészség, öntudatos fegyelem, végül az igényes gyalogtúra, a jó levegőn való tartózkodás hozzájárul a testi neveléshez. A tanítás-tanulás tanórán kívüli formái közül a földrajz elsősorban a tanulmányi kirándulásokat és ezzel kapcsolatban az üzemlátogatáso­kat igényli. A tanulmányi kiránduláson alkalmazott módszerek között előtérben áll a szemléltetés: a valóság bemutatása, a valóság irányított megfigyel­tetése. Ennek megvalósításakor gyakran van szükség megbeszélésre, ta­nári magyarázatra, elbeszélésre. A tanulók megfigyelő tevékenysége so­rán fontos szerepet játszik az ismeretek gyakorlati alkalmazása. Más esetekben tényanyag gyűjtésre kerül sor, aminek felhasználása, elemzése későbbi feladat. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom