Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1975. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 13)

1926 augusztusában az ifj. Beökönyi Viktor detki uradalmában 37 cséplőmunkás lépett fel magasabb bérköveteléssel és beszüntette a munkát. Csak a főszolgabíró „intézkedése folytán" álltak munkába [18]. Az egyre sűrűbben jelentkező aratósztrájkokkal szemben is megtettek minden óvintézkedést. Heves vármegye alispánja — 1926-os jelentése szerint — a földművelődésügyi miniszter leiratára „megnyugtató" választ ad. „A munkásmozgalmakat úgy én, mint a község elöljáróságai és a csendőrőrsök, élénk figyelemmel kísérik." A mozgalmak megelőzése érdekében a főispán 1927-ben már szükségesnek tartotta, hogy „főképpen az aratási időszak alatt a csendőrség ne vezényeltetnék el különböző iskolákba és tanfolyamokra". A megyei katolikus reakció döbbenve figyelte a tömegek balratolódását, a városi munkásság és a falusi nincstelenek egyre fokozódó elkeseredését. „Fel a bástyára, munkára, a métely irtására" — adta ki a harci jelszót a klerikális megyei újság. A törvényhatóság közgyűlése is jónak látta figyelmeztetni a kormányt, hogy a „haza biztonságának érdekében a szakszervezetek működését szüntesse be" [19]. A klérus agitáció ja azonban, melyet lelkiterrorral, munkakényszerre] és minden egyéb eszközzel folytatott, a gyakorlatban másképpen hatott. 1924-ben Gyöngyös környékén, a Keresztény Szocialista Szakszervezetekbe nagyrészt főszolgabírói terrorral belekényszerített földmunkások bérmozgalmat kezdeményeztek, amely több község szegényparasztságát magával ragadott és egy nagyobb méretű aratósztrájkba csapott át [20]. A gazdasági válság jelentkezése még tovább élezte az ellentmondást és tovább fokozta a megye dolgozó népének ellenállását. A szakszervezetek megerősödése után, a munkásság és parasztság mozgalma alapján lehetővé vált a szociáldemokrata pártszervezetek újjászervezése is. Egerben 1929-ben alakult meg ismét a Szociáldemokrata Párt az Érsek utca 2. szám alatt, a kereskedelmi alkalmazottak egri csoportjának összejöveteli helyiségében. Gyöngyösön és Tiszafüreden szintén ebben az időszakban szervezték újjá [21], Ugyanebben az időben (1928—29) kezdte meg kiépíteni szervezeteit a Kommunisták Magyarországi Pártja is. Egerben az illegális szervező munkára a megbízást Zbiskó József lakatos kapta. Mellette a szervező munkában Zbiskó Károly cipész, Koltai István és Grósz Ernő fiatal mérnök vettek részt [22]. A munka igen óvatosan haladt előre és sikerült megteremteni azokat a kapcsolatokat, amelyeken keresztül eljuttathatták a párt politikáját a dolgozókhoz. Személyes beszélgetésekben, az illegális sajtótermékek, röplapok, folyóiratok terjesztésével, a szakszervezetben és kirándulásokon szervezett előadásokkal terjesztették a párt politikáját, a marxista nézeteket [23], Az illegális munkát, a forradalmi nézetek terjesztését egyes szakszervezeti csoportokban és a szociáldemokrata párt keretei között is végezték. Kiterjedt a munka a szegényparaszti körzetekre, a hóstyákra, a város kereskedelmi alkalmazottaira, segédekre, munkásokra és jelentős volt a környező falvakban, községekben a szegényparasztság között végzett munka is [24]. Nem kétséges, hogy a megye dolgozó népének ellenállása fokozódott. 13