Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A GOMBAHIFAK MIKROSZKÓPOS VIZSGALATA A GAZDANÖVÉNY SZÖVETEIBEN VÁGÁS ENDRE (Közlésre érkezett: 1973. december 10.) A gombakártevők sejtfonalainak (mycéliumának) mikroszkópos kimutatása gazdasági növényeink szöveteiben, de akár épület- és ipari faanyagainkban is, egyaránt fontos feladat. Az utóbbi időben a felsoroltak mellett még a fatönkök felületén végzett gombatermesztés melléktermékeként jelentkező un. ,,mikófa" vizsgálatában is szerepet kapott. Nem jelentéktelen azonban e kérdés szemléltetéstechnikai vonatkozása sem; azaz, hogy miként követhetjük nyomon és demonstrálhatjuk a gombafonalak behatolás-, terjedés- és kár tevésmód ját a gazdanövényben. A gombakártevők finom sejtfonalaikkal ugyanis átszövik a gazdanövényt, miközben a sejtek anyagának jelentős részét felélik, felhasználják; az ipari faanyag állományát pedig nagymértékben átalakítják, fellazítják, sőt, roncsolják. A gombahifák kimutatása a gazdanövény szövetei között sokáig meglehetősen problematikus mikrotechnikai feladatnak látszott. Napjainkig erre a célra mindössze négy lényegesebb eljárást — Pianese 1896 —, Cartwright 1926 —, Margolena 1932 — és Markus 1951-ből származó módszereit — tart számon az irodalom. Az eddigi módszerek mindegyike lényegében ún. progresszív festőeljárás, azaz azon az elven alapszik, hogy a gombafonalak bizonyos festékanyagokat nagyobb mértékben vesznek, fel — a metszetben erősebben színeződnek — mint a gazdanövény szövetei. Sajnos, az említett festődési eltérés — amelynek oka a gombafonalak és a növényi sejtfalak, sejtalkotórészek eltérő felépítésében keresendő — a környező szövet és a gombafonalak között nem mindig eléggé szembetűnő. így a mycelium a környezetéből gyakran alig tűnik elő; másrészt az eddigi módszerekkel készült preparátumok többnyire kevéssé időállók, és ezért alig van mód a gyakorlati és tudományos szempontból igen fontos összehasonlító preparátum-gyűjtemények megőrzésére. A progresszív módszerek hatásfokánál lényegesen kedvezőbb eredményhez jutunk, ha regresszív festőeljáráshoz folyamodunk; azaz a gazdanövény szöveteiben lazán — egyben feleslegesen — kötődött festékanyagok jelentékeny részét úgy vonjuk ki (differenciáljuk), hogy a festés eredményét a gombafonalakra koncentráljuk. Az egyébként mérsékelt eredményeket nyújtó Cartwright-féle eljárást differenciálás közbeiktatásával a következőként alakíthatjuk élesen színező módszerré: 24* 481