Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

megkülönböztető egy, és két vessző jelzést értelemszerűen az n, 1, j, m indexre kell vonatkoztatnunk. A tapasztalat szerint amíg An = n'—n" tetszőleges lehet, addig A 1 = 1'— 1" + 1, Aj = j'—j" = 0, +1, m'—m" = 0, + 1 lehet csupán. A belső kvantumszám lehetséges értékeit különböző multiplicitású termek esetén is az 1. táblázat foglalja össze. A belső kvantumszám lehetséges értékei ju = 1, 2, 3 esetére 1. táblázat l j l ,« = 1 szingulett /л = 2 dublett u = 3 triplett s 0 0 1/2 0 p 1 1 1/2, 3/2 0, 1, 2 D 2 2 3/2, 5/2 1, 2, 3 F 3 3 5/2, 7/2 2, 3, 4 Mágneses tér híján m változása nem idéz elő felhasadást, ezért m-nek ekkor nincs szerepe, tehát T

n, i, j, m = T

n, i, j, • Az alkáliakra a felhasadt termértékek a Russel—

Saunders-féle termszimbólummal is megadhatók: T

n]j = n

2 Íj (4.3) (Pl. az n = 3, 1= 1, j = — térmérték szimbóluma: 3

2pi/

2. Itt a 2 felső előindex arra utal, hogy alkáliák esetén a j az 1-től függően csak két értéket vehet fel (8. ábra, [8]). Azok a színképvonalak, amelyek hullámhosszának termkülönbségeként való előállításában az 1 és j megváltozása egyező előjelű, a tapasztalat szerint intenzívebbek, mint azok, melyeknél 1 és j értékei ellenkező előjelűek [6]. i 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. < t \ < 4 i 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. ' N f 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. le > / > 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. Trine SKar}) Diffuse 2 2 0 \ 1 0 H. \H. H. 8. ábra Dublett termátmenetek és intenzitásviszonyok .378