Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

Hogy az emulzió spektroszkópiai szempontból milyen tartományban használható, mennyire érzékeny stb., arról a feketedési görbe tájékoztat. (3. ábra.) 3. ábra A fényérzékeny emulzió feketedési görbéje Ez a fényintenzitás és a feketedés közti függvénykapcsolatot szemlélteti. Kismértékű feketedés előzetes megvilágítás nélkül is keletkezik a fotorétegen. Ez az ún fátyolfeketedés e görbének legalsó szakasza. Ezután következik a feketedési görbének az ún alulexponált szakasza, amelynél még nem lineáris a függvénykapcsolat a S és lg It között, ahol megfelelő (I) transzformációval a feketedés lineárissá tehető. Mérési szempontból a feketedési görbének legértékesebb resze az egyenes szakasz, amelynek jellemzésére а у értéket szokták megadni: (2.7) ajhol a az egyenesnek a lg It tengellyel bezárt szögét jelenti. Ha a y< 1, akkor az emulzió lágy, у = 1—1,5 esetében normál, у = 1,5—4 értékek között kemény emulzióról beszélünk (a>45°). А у értéke általában változik a hullámhosszúsággal, de minden emulzió-féleségnél található a l—

у függvénykapcsolatnál a színképnek olyan szakasza, ahol a feketedési görbe meredeksége független a fény hullámhosszúságától. E hullámhossz-tartományban mért intenzitások közvetlenül összehasonlíthatók. A feketedési görbe túlvilágított szakasza általában nem bír jelentőséggel (S>2,5). A fotoréteg feketedésének közvetlen mérésére alkalmas műszer a denzitométer, vagy színképvonal-fotométer. Ennek elvi működését a 4. ábra szemlélteti. A feketedési görbe meghatározására több kidolgozott módszer ismeretes. A színképelemzés követelményeinek legjobban a multiplett vonalakon és a kétlépcsős fény gyengítésen alapuló eljárás felel meg. Az előbbi .373