Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

A kapott összefüggés okainak feltárása végett elsősorban azt vizsgáltuk, hogy növekvő nikkeltartalmú adagjainknál az önálló NiS- és MnS-fázis képződésének termodinamikai lehetőségei a laboratóriumi adagok körülményei között adottak-e? Általánosan érvényes összefüggések, amelyeket számításainkhoz felhasználtunk, a következők: [Me] + [S] = MeS (1) K

a= aMe

S (2) a[Me] • a[S] ZÍGT = + RT In K

a (3) illetve: zíGT = +4,57 T lg K

a (4) Az aktivitási értékeket Fuwa és Chipman módszerével [9] számítottuk ki: ^MeS = 1 (önálló szulfidfázis esetén) (5) a

[Me]=ygjÍÍÍ--[ Me,%] (6) ats ] = 7

fs

ö/

v--[S,%] (7) A többalkotós acélfürdőre érvényes aktivitási koefficiensek értékeit az alábbi ismert összefüggés alapján határoztuk meg: !g г£Г' = [A?ó] • eA

e -f [B%] - eg. + ... + [j

%]. eJ,

e (8) A számításokhoz szükséges adagösszetételt az 1. táblázat, a jelenleg ismeretes aktivitási koefficiensek ej • 10'

2 értékeit a 2. táblázat tartalmazza. A mangán-, nikkel- és a kénaktivitás értékeit a fent említett módszerrel számítottuk ki. A kiszámított aktivitásértékek birtokában — azaz a 3., 4., 5. táblázat adatai és a folyékony acélban oldott komponensekből keletkező bzulfidok (NiSf, MnS

f és [FeS]) normál szabadentalpiáinak 1600 °C-ra kiszámított értékei ismeretében — a (2) és (4) egyenletek segítségével határoztuk meg kísérleti adagjainkban keletkező szulfidok szabadentalpia változásának értékeit. A folyékony acélban oldott komponensekből keletkező szulfidok normál szabadentalpia változásának 1600 °C-ra számított értékei a következők: [Ni] + [S] = NiSf AG°

i

mo

c = + 34 780,97 cal.gmól1 [Mn] + [S] = MnSf ^G°

i

eoo

0C = + 5 149,54 cal.gmól1 Fe

r + [S] = [FeS] zlG

0

16

00

oc = — 3 833,59 cal.gmól1 .360