Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

5. Példa Az algoritmus működését egy egyszerű példán mutatjuk be, ahol a gépek száma s = 4 és a gyártmányok száma n = 3. A szükséges adatokat és az ütemezést az alábbi táblázat tartalmazza. Tk j к cf ai t. 1 1 2 8 3 4 9 5 6 7 10 11 1 vk bk 15 1 2 3 1 2 3 4 2 5 2 6 8 13 13 A A A A A A A 1 2 4 3 1 25 4 5 6 7 2 4 3 1 2 3 1 3 4 14 14 14 14 14 17 17 18 21 A A 5 7 8 9 7 4 25 8 9 10 11 3 1 2 3 4 5 5 2 1 12 12 12 17 17 17 22 22 22 22 24 3 6 10 11 11 8 A = 8 ООО 000 és az egyszerűség kedvéért a műszakok száma valamennyi gépnél legyen 1 és az idő mértéke a nap. 1. lépés: a szükséges adatokat a táblázatban feltüntettük. 2—3. lépés. 1 =1; A = 8 000 000. k = l, a = 6, q=l, e = l, A = 6 k = 2, a = 14, к = 3, a = 12, di = l, с, = 1, b, = 1 = 2; A = 8 000 000. k=l, a == 8, q = 1, e = 2, A = 8 к = 2, II k = 3, a = 12, <*a= 2, 0=1, bi = 1 = 3, A — 8 000 000 k=l, a = 13, q = i, e — 3, A= 13 k= 2, a = 14, k = 3, e = 12, q =з, e = 8, A = 12 d

3 = 8, c

3 = 3, bg = 9 és így tovább. Az eljárás további része a táblázat alapján világos: 1, d

L értékeit és az ütemezést a táblázatban végig feltüntettük. 4. lépés: A beütemezett munkafolyamatokat két diagramba helyezve szemléltethetjük. A diagram vízszintes tengelyére az időt mérjük fel, a függőleges tengelyre pedig, az egyik diagramban a gyártmányokat, a má.344