Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

olyan döntő lesz a részaránya, hogy az eleven munka jelentéktelenné zsugorodik össze, amit már mérni sem lehet. Ebben az esetben az érték megállapítására nincs lehetőség, vagyis az érték kategóriája megszűnik, ami együtt jár a termékek áruként történő kicserélésének megszűnésével. A fentiek alapján érthető, miért nem tételezte fel Marx szocialista viszonyok között az árutermelést. Azért, mert a szocializmus építését a termelőerőknek a jelenleginél magasabb — az előzőekben felvázolt — fejlettségi szintjén képzelte el, amikor szükségszerűen bekövetkezik az érték megszűnése és ezzel együtt az árucsere felbomlása. Marx „A gothai program kritikája" című munkájában kifejti, hogy a termelési eszközök közös tulajdonán nyugvó társadalomban a termelők nem áruként cserélik ki termékeiket. A termékre fordított munka nem a termék értékeként, nem a termék dologi tulajdonságaként jelenik meg .hanem az egyéni munka közvetlenül a társadalmi összmunka részévé válik. Ennek megfelelően ,, . . . az egyes termelő — a levonások után — pontosan annyit kap a társadalomtól. amennyit ad a társadalomnak . . . Amennyi munkát adott a társadalomnak valamely formában, annyit kap vissza más formában" [20]. A fentiek alapján a marxista közgazdászok körében a szocializmusbeli árutermelésről korábban kialakult elképzelésekkel szemben olyan álláspontot tekintenek reálisnak, amely azt vallja, hogy a szocializmus termelőerőinek jelenlegi fejlettségi szintjén az áru- és pénzviszonyokat nem kiiktatni kell, hanem felhasználni a termelőerők fejlesztésében, majd a termelőerők magas fejlettségi szintje mellett bekövetkezik — Marx szóhasználatával élve — „a csereértéken nyugvó termelés megszűnése". JEGYZETEK [1] Marx: A tőke I. kötet. Szikra, 1955. 348. oldal. [2] Marx: Grundrisse der Kritik der politischen Ökonomie (Rohenwurft) 1857—1858. Berlin, 1953. 439. oldal. [3] Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonásai. Marx—Engels Művei. 46/11. Kossuth Kiadó, 1972. 161. oldal. [4] Uo. [5] Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok. Kossuth Kiadó, 1962. 48. oldal. [6] Uo. 46. oldal. [7] Marx: A tőke I. kötet. Marx—Engels Művei. Kossuth Kiadó, 1967. 23. kötet. 170. oldal. [8] Karl Marx Életrajz. Kossuth Kiadó, 1971. 345. oldal. [9] Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonásai. Marx—Engels Művei. 46/11. Kossuth Kiadó, 1972. 164. oldal. [10] Uo. 163. oldal. [11] Uo. 164. oldal. [12] Haász Árpád: Korunk kapitalizmusa. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964. 114. oldal. [13] Engels: Anti-Dühring: Szikra, 1950. 287. oldal. [141 Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonásai. Marx-—Engels Művei. 46/11. Kossuth Kiadó, 1972. 168. oldal. [15] Marx: A tőke I. kötet. Marx—Engels Művei. Kossuth Kiadó, 1967. 23. kötet, 45—46. oldal. [16] Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonásai. Marx—Engels Művei. 46/11. Kossuth Kiadó, 1972. 169. oldal. [17] Uo. 170. oldal. [18] Uo. 169. oldal. [19] Uo. [20] Marx—Engels Válogatott Művei. II. Szikra, 1949. 16. oldal. 25