Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)
ciológus Jászi mellett — ... Magyarország egyik legfontosabb személyisége volt . . ." Halála „a legfájdalmasabb magyar veszteség'". Meggyőződéssel írta: a költőt „a köztársaság, mint a forradalmi változás prófétáját temetteti majd el". A tízes évek utolsó harmadának széles körű publicisztikai tevékenysége mellett, s azt követően Krleza jelentős szépirodalmi eredményeket is felmutathatott. Drámát és novellákat ír, folyóiratot szerkeszt. Szépírói munkássága szempontjából különösen fontos háborús novellisztikája és az újabb drámák egész sora. A tízes-húszas évek fordulóján születnek meg a Hrvatski Bog Mars (A horvát hadisten) novellái — közöttük a Magyar királyi honvédnovella —, s olyan drámák, mint a Galicija, és a már említett Golgota. 1919-ben Flamen (Láng) címmel kommunista folyóiratot szerkeszt, szerkesztőtársa August Cesarec kommunista író. A későbbi Krleza-művek felől szemlélve ezt az alkotói periódust, jól látszik: itt talál magára igazán, a Hrvatski Bog Mars novellái az osztrák— magyar hadvezetésnek s a háború szörnyűségeinek egyedülálló rajzát tartalmazzák — méltán nevezték megjelenésük után Krlezát a horvát Barbusse-nek. 1923-ban újra folyóiratot indít Knjizevna republika (Irodalmi Köztársaság) címmel, amely a korábban betiltott Flamen törekvéseit folytatta. 1925-ben ellátogat a Szovjetunióba, és hazatérését követően megírja Izlet и Rusiju (Kirándulás Oroszországba) című könyvét. A húszas évek vége, s a harmincas évek eleje megint intenzívebb szépírói alkotómunka jegyében zajlik. A híres Glembay-ciklus megszületésének, s a Filip Latinovics hazatérése (Povratak Fiiipa Latinovica) című regény megírásának időszaka ez, egyben szenvedélyes esszé- és tanulmányíró korszakának kezdete. A Glembay-ciklus a volt monarchia megidézése, majd a császári és királyi birodalom hajótöröttéinek rajza lesz, magyar vonatkozásokban is gazdag életanyaggal. A Temetés Terézvár ott című elbeszélés például teljességgel pécsi és pesti emlékanyagra épül, az elbeszélés szereplőinek modelljei Krleza pécsi és pesti katonatanárai voltak, a színtér teljességgel Péccsel azonosítható, s még olyan események is pécsi élményeket idéznek, mint a novellabeli japán katonai delegáció látogatása a terézvári garnizonban. A Filip Latinovics hazatérése című alkotás a horvát regényirodalom európai szintre emelését jelentette, a Proust-i regénytechnika eredményeinek alighanem első, világirodalmi rangú kelet-európai változatát. Az esszéíró Krleza a harmincas évek első felében mutatkozik be, két nagyszerű kötettel is méghozzá: 1933-ban az Eseji (Esszék), 1935-ben pedig az Evropa danas (Európa ma) című kötettel. Nálunk már Németh László felfigyelt e Krleza-esszék jelentőségére, sokrétűségére, amikor — 1939-ben Krleza Adyról című kis tanulmányában — ezt írta: „a tanulmányíró művelt stratéga is, akinek minden tárgy: új front — a hazai elmaradottságot megtámadni. Ebben a könyvben (Eseji, 1933. LI.) egyszerre hét-nyolc arcvonalon küzd: mint nyugati kalauz Thomas Mannt, Proustot, Bemard Shaw-t magyarázza; mint képzőművészeti kritikus Goyát és az egykorú horvát festőket; irodalomtörténeti tanulmányaiba egy új horvát irodalomtörténet vázlata szorul belé; szövegeibe műfordí.174