Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

mák ábrázolási formája és módja bizonyos változásokon ment keresztül; a jelmondat nyelvi formája, szerkezete azonban nem változott. Az embléma képi elemei elsősorban azért változtak, mert amilyen mértékben feledkeztek meg a tankönyv szerkesztői, kiadói a rajzi elemek és az ábrázolás sajátos szimbólumrendszerének funkciójáról, úgy változott át az ábrázolás inkább a szemet is gyönyörködtető képpé. Az ábrázolás a kép szerepét kezdte betölteni, s háttérbe szorult a képi elemeknek a szimbólumrendszerben nyert szerepe. Egyre zsúfoltabbá vált a rajzi elemekben az ábrázolás. (Vö.: 15. kép.) Az első emblémák rajzi formájukban, ábrázolási módjukban nem díszítő célokból formálódtak kerek egész ábrázolássá. Ludvig Keller olyan képi elemekre is felhívja a figyelmünket, amelyekről eddig nem szóltunk. Szerinte a legelső comeniusi emblémákon jól kivehető barlang, illetőleg sírbolt, pokol rajza is egyértelműbb szimbolikus értelmet hordozott, s a világ, a fény; a pokol, a sötétség szembenállására és küzdelmére is utalt (L. Keller: Monatshafte der Comenius-Gesellschaft, 1892. 170.). A későbbi ábrázolásokon ezek a rajzi elemek háttérbe szorultak, elmosódtak. Annál nagyobb és feltűnőbb funkciót kaptak a kozmosz és a földi élet jelenségeit, elemeit ábrázoló rajzi elemek. Még inkább nagyobb szerepet kaptak Comenius emblémáján a díszítő rajzi elemek akkor, amikor a különböző comeniusi jubileumok alkalmából készített művészi érmekre is felkerült a comeniusi embléma. Ebből a szempontból különösen művészi formát nyert Comenius emblémája a berlini Otto Oertel emlékérmén, amelyet 1892-ben készített Comenius születésének 300. évfordulója tiszteletére. Tetszetős formájú az az emblémaváltozat is, amelyet a nemzetközi Comenius-társaság készíttetett magának és folyóiratának, s a Monatshefte der Comenius-Gesellschaft címoldalain 13. kép 150