Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1974. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 12)

тек szimbolikus jelentését értelmező szöveg. Ezért ezt az értelmezést is nekünk kell elvégeznünk. A jelmondat és a képi ábrázolás azonban Comeniusnál is olyan emblematikus egység, amelyben a nyelvi jelek és a képi elemek az egységes közlést erősítik, együtt hatnak, s teszik teljessé a mondanivalót. Az egységes közlésformán belül azonban van bizonyos eltolódás. A közlő szerepet eltérő módon vállalják. A jelmondat zártabb, tömörebb szerkezetű, a szimbolikus ábrázolás a lazábban egymáshoz fűzött képi elemek révén már nyitottabb. Ha alaposabban megfigyeljük Comenius emblémáját (vö.: 1. kép), elsősorban azt állapíthatjuk meg, hogy a jelmondat éppen nagyfokú tömörségével hat reánk, az ábrázolás pedig képi elemeinek sokféleségével. Valóban izgató az ellentét a két közlőforma között. Mind a jelmondatnak, mind a jelképnek ugyanis önálló információs értéke is van. Ezt az önálló, sajátos használati értéket is jól kell ismernünk ahhoz, hogy a szó és a kép külön-külön megvalósuló, de mégis egységesen ható közlő szerepét megértsük, értelmezni tudjuk. A két közlőforma értelmezésével kapcsolatban mi olvasható az eddigi írásokban? A jelmondat mondanivalóját egy-egy írás megpróbálta ugyan magyarázni, de senki sem vállalkozott arra, hogy a lemma nyelvi elemeinek sajátos jelentését, használati értékét ne önmagában értelmezze, hanem Comenius pedagógiájának, panszofikus tendenciájú elméleti tételeinek rendszerébe ágyazva szólaltassa meg. Comenius emblémája grafikus eszköztárának elemzése, értelmezése terén még kevesebb történt, pedig a jelmondat teljes értékű értelmezése sem végezhető el a képi elemek elemzése nélkül. A jelmondat szavakkal, nyelvi jelekkel, a hozzá társított ábrázolás pedig képi elemeinek egységes szimbolikájával erősíti fel a mondanivalót, annak didaktikai jellegét s humanista kicsengésű tendenciáit. Először a jelmondat nyelvi formáját vizsgáljuk meg részletesebben. Az Omnia sponte fluant, absit violentia rebus jelmondat igen tömör szerkezetű: minden szó fontos és sajátos szerepet vállal benne. Az egyes nemzeti nyelvekre fordított változatok aligha versenyezhetnek a nagyon gazdaságosan formált, igen tömör latin nyelvű eredetivel. Ezt bizonyítják a magyar megfelelők is. A latin eredetinek magyar fordításai nem annyira tömör szerkezetű mondatformák. Most csak négy olyan magyar mondatot mutatunk be, amelyben a magyar szakszók önmagukban is azt bizonyítják, hogy a latin mondat kulcsszavainak (res, sponte, omnia, violentia) értelmezésében nagy az eltérés, illetőleg a bizonytalanság. Meg kell tehát rajzolnunk azt a filológiai hátteret, amelyben e kulcsszavak használati értéke egyértelműbbé válik. Elsősorban a res és a sponte szavak tartalmának és használati értékének jó ismerete szükséges ahhoz, hogy a comeniusi szándéknak megfelelően értelmezhessük a jelmondat sajátos mondanivalóját. A történetiség vetületének tükrében is világossá válik, mennyire eltérő indíttatású interpretációra késztetnek az alábbi magyar formák: Minden önként menjen, távol legyen az erőszakoskodás. — Minden önként folyjék, ne legyen erőszak a dolgokban. •—• Maradjon távol .136